Gigantikus oszcillátor

A jégminták elemzése 110 ezer évre visszamenő éghajlatrekonstrukcióhoz adott alapot

A diagram nagy részét kitöltő 100 ezer éves szakaszt viszont szélsőséges klímaingadozások jellemezték. Hans Oeschger figyelt fel először arra, hogy ezek az ingadozások olyanok, mintha az éghajlat két diszkrét állapot között ugrált volna ide-oda. Ezek közül az oda-vissza történő átváltások közül a 17 legmarkánsabbat Dansgaard-Oeschger - (rövidítve D-O-) eseményeknek nevezzük.

D-O-események az utóbbi 10 ezer év átlaghőmérsékleteihez képest sokkal alacsonyabb hőmérsékleti intervallumban zajlottak le. ... ezeket az éghajlati ugrásokat esetleg az óceáni vízkörzés valamelyik áramkörének átváltódásai okozhatták. Csakis egy egészen nagy áramkörről lehetett szó.

A hipotézis, amely szerint az elmúlt 110 ezer év glaciális-interglaciális átváltásainak, vagyis a D-O-eseményeknek az lehetett az oka, hogy abban az időszakban a nagy óceáni szállítószalag úgy működött, mint egy gigantikus oszcillátor.

A feltételezett oszcillátor egyik állapota az, amikor az észak-atlanti térség vízsüllyedési mechanizmusa üzemben van és hajtja az áramot, a másik pedig az, hogy leáll a vízsüllyedés.

Valahányszor az utóbbi helyzet állt elő, negyedével csökken az észak-atlanti térség teljes hőbevétele. Ez éppen elég nagy veszteség ahhoz, hogy magyarázatot adjon a grönlandi jégminták hőmérsékleti rekonstrukcióján látható ingadozásokra.

A kulcskérdés tehát az, hogy miből származhat az édesvízbevétel növekedése, vagyis az észak-atlanti térség vízmérlegének változása:

- a térség melléktengereibe ömlő folyók vízhozamának növekedéséből

- a csapadék mennyiségének növekedéséből

- a tengeri jég olvadásából.

a lehűlés globális volt. Olyan becsléseket kaptak, melyek szerint a glaciális periódusokban a trópusi övezet is legalább 5 °C-kal hidegebb lehetett, mint az interglaciálisok idején.

A glaciális periódusokban nagyon alacsony lehetett a légkör vízgőztartalma. Ha a légkör átlagos vízgőztartalma csak 30%-kal csökkenne, ez már teljes magyarázatot adna az említett hőmérsékleti különbségekre.

Arra a kérdésre, hogy honnan származik a légkör vízgőztartalmának a legnagyobb része, csak egy válasz adható: a trópusi övezetből és azon belül is leginkább a Csendes-óceán nyugati részéből, vagyis a világóceán legmelegebb régiójából.

Köztudottan itt megy végbe az egész Egyenlítő körüli övezet legintenzívebb felhőképződése, mely a vízgőz jelentős részét a légkörbe betáplálja. Mármint, itt megy végbe normális esetben, amikor nincs El Niño anomália.

Az El Niño-anomália 2-7 évenként visszatérő jelenség, mely a Csendes-óceán trópusi övének keleti részén a világóceán legnagyobb felszálló vizes mechanizmusát hol bekapcsolja (ez a normális állapot), hol meg kikapcsolja (ez az El Niño-anomáliának megfelelő állapot). Ebből nagyon komoly következmények származnak.

Előfordulhat-e az, hogy az észak-atlanti vízsüllyedés esetleges meggyengülése visszahat erre a rendszerre? Mindez nagyrészt spekulatív, de két dolgot le kell szögezni: olyan mérvű gyors, globális éghajlatváltozás előidézésére, mint amilyet a D-O-események mutattak, csak a vízgőz lehet képes. És ha a vízgőz a bűnös, akkor az Egyenlítő körüli óceáni térség a tetthely.

Broecker hipotézise szerint a folyamat esetleg az észak-atlanti térségben kezdődik azáltal, hogy megváltozik az ottani vízháztartás, csökken a Golf-áramlás vizének sótartalma, leáll a vízsüllyedés, aminek nyomán az egész mélyvízi áramlás lebénul, megzavarodik. Ez változásokat okoz a trópusi övben, ettől változik a légkörbe kerülő víz mennyisége és zárul a kör.

Valamilyen okból az itt leírt oszcillátor kb. 10 ezer évvel ezelőtt megszüntette a működését, és a légkör-óceán rendszer stabilizálódott. Ez a kedvező fordulat nagyjából egybeesett a földművelés kezdetével (ami nem véletlen). Az azóta eltelt periódust, melyben az emberi civilizáció kifejlődött, olyan stabil éghajlat jellemezte, melyre nem volt példa a megelőző 100 ezer év alatt.

A fő kérdés az, mekkora lehet a valószínűsége annak, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésével, amelyet eddig nem sikerült megállítani, felborítjuk ezt a viszonylagos nyugalmat és visszabillentjük a rendszert egy olyan állapotba, hogy az oszcillátor újra működni kezd. Erre sajnos nem tudjuk a választ.

https://www.academia.edu/7340431/Oceanok_Czelnai_Rudolf_A_Vilagocean