2013. márciusi rendkívüli időjárás Magyarországon

Magyarázat: https://www.youtube.com/watch?v=h5LlA72o2cE&t=4670s

https://welovebudapest.com/cikk/2024/01/12/budapest-emlekezetes-kemeny-t...

Az 1987-es hasonló időjárás és az oka: https://youtu.be/86VsSTKynT0?t=91

Amikor a víz az úr - M5 História

A műsor az árvizek történetét vezeti fel: év eleje hagyományosan árvízszezon; első magyar feljegyzések 1012-ből.

Pest első gátépítései kb. 250 éve indultak; 1775. február 15-én jeges ár több mint 600 házat tett tönkre.

A fókusz: a legnagyobb téli/tavaszi folyami pusztítások (Pest 1838, Szeged 1879, Baja 1956).

Az idei jégzajlás példáján át: a Duna és a Tisza is szokatlan arcát mutatta; a természet változékonysága állandó tényező.

Az 1838-as pesti jeges árvíz emlékei: metszetek/rajzok és házfalakba süllyesztett márványtáblák jelzik a vízszintet.

Felvetés: a katasztrófának „élő tanúi” is vannak (pl. különös alakú, idős parkfa a Margitszigeten).

Történeti háttér: a Margitsziget parkosítása József főherceg (nádor) idején (1796-tól) lendül fel.

1838 előtt: rendkívül kemény tél után hirtelen felmelegedés és gyors olvadás indítja el a veszélyes folyamatot.

A Duna akkor még kevéssé szabályozott: könnyen befagy; jégdugók ellen ágyúzással is próbálkoztak, kevés sikerrel.

Kulcsmechanizmus: a Csepel-sziget térségében kialakuló jégdugó visszaduzzasztja a vizet, ami Pest tragédiájához vezet.

A jég és a víz ereje akár hetekre „megállíthatja” a folyót; a sziget növényzete is sérül, torzulhat (élő „mementó”).

Üzenet: a természeti erők és a reformkori/polgárosodó Pest történetének emlékeit őrizni és felidézni fontos.

Pest–Buda mélyebb részeit gyakran elöntötte a víz, de 1838 sokakat váratlanul ért; csak ekkor derült ki, hol a menedék.

„Evangélikus sziget” (Deák tér, Insula Luthera): a masszív kőépületek és a templom száraz padlószintje menedéket adott.

Lang Mihály lelkész megnyitja a templomot, menekülteket fogad be; 1837–38 telén 67 napig befagyott a Duna.

1838. március 13-án ~22:00 körül a Vigadó térnél áttör a víz; a városban sokan még színházban vannak, vegyes reakciókkal.

Néhány órán belül átszakad a váci és a soroksári gát is; Buda gyorsabban kap vizet, de a domborzat miatt kevésbé sérülékeny.

Pest lapossága miatt a pusztítás kiterjedt: a házak kb. 60%-a összeomlott (sok vályogház, de kőépület is alámosódhatott).

Tetőzés: a visszaemlékezések szerint 9 méter feletti vízszint; több mint 2300 épület pusztul el; mentés felső emeletekre.

Wesselényi Miklós kiemelkedő mentőmunkája és József nádor szervező szerepe; gyűjtések, koordináció indul.

Kortársi hangulat: „nem árvíz, vízözön”; sok áldozat a hideg, átfázás és jég következményei miatt; fontos a meleg étel/takaró.

Menekülés fokozatai: emeletek–tetők, majd pallókon házról házra; cél a masszív kőépületek és magasabb területek elérése.

A víz pár nap alatt visszahúzódik; az újjáépítés tartósabb anyagokkal, szabályokkal és nagyobb léptékű városfejlesztéssel indul.

A katasztrófa felgyorsítja a Duna-szabályozás programját; az 1876-os árvíznél az új rendszer már jobban vizsgázik Pestnél.

Székács József prédikációja: a veszteségek mellett a közösségi összefogás és az újrakezdés reményét hangsúlyozza.

A „szépészeti bizottság” és Hild József szerepe: gátvédelem és a klasszicista, kőből épülő Pest koncepciója megerősödik.

Fejér László mérnök: 1838-ban több jégdugó alakult ki (Dömös, Szentendrei-sziget csúcsa, Csepel/Soroksári Duna-ág térsége).

A veszély ma kisebb a nagy jégdugók szempontjából, mert kritikus szakaszokat szabályoztak (pl. zátonyok, ágak rendezése).

Azóta volt magasabb dunai vízszint (pl. 2013), de az már „zöld ár” (nem jeges); a jég visszatorlasztó szerepe ettől függetlenül fontos.

Kitérő: a feljegyzett egyik legsúlyosabb magyar árvíz Miskolcon (Szinva-patak), közel 400 halálos áldozattal; vásár és éjszakai kitörés súlyosbít.

Szeged fordulópontja: 1879-ben a 6000 házból csak ~260 marad meg; a katasztrófát korai, részletes fotódokumentáció rögzíti.

A folyamat: 1879. március 5-én átszakad a Petresi-gát (Dóc), majd március 12-én hajnalban a Tisza elönti a várost; vihar ront a helyzeten.

Fotótörténeti rész: a katasztrófafotózás egyszerre művészet, dokumentáció és technikai kuriózum; Lauscher/Klösz képei és nagy lemezek említése.

Két hónapig 3–4 méteres víz borítja a térséget; tízezrek válnak hajléktalanná; Ferenc József látogatása erős médiafigyelmet hoz.

A „Szeged szebb lesz, mint volt” mondat eredete vitatott (kutatások szerint sajtó-szlogen lehetett); a vár adományozása viszont fontos gesztus.

Nemzetközi segítség és modern város: Tisza Lajos királybiztos, Lechner Lajos tervei; körutas–sugárutas szerkezet és csatornázás szerepe.

Fejér László: az árvizekben nincs biztos ciklikusság; minden esemény tapasztalat, ami javítja a védekezést, jogszabályokat és műszaki feltételeket.

1956: 70 éve nem látott jeges ár a Dunán; városok tucatjait önti el, óriási jégtorlaszok mellett (filmhíradós korszak).

A jeges ár feltételei Bajánál: (1) rendkívüli hideg, (2) megfelelő vízállás, (3) medermorfológiai akadályok, (4) földrajzi/időjárási „ráfutás” felvízről.

Emberfeletti védekezés: 38 ezer ember, katonák és civilek; bombázókat is bevetnek; a jég torlaszoló ereje drámai.

Baján a vízszint gyorsan ugrik (512 cm-től 800–900 cm-ig); a jég „beáll”, a bombázás sem indítja meg, a helyzet romlik.

1956. március 11-én 17:45-kor gátszakadás; 360 család hajléktalan; 5 halálos áldozat; Mohácsi-szigetről ~5600 embert mentenek ki.

Nehézség: bizalmatlanság a kitelepítésekkel szemben (háború utáni tapasztalatok); mentés levegőből és csónakokkal, sokszor időhiányban.

Helyi hőstettek: motorcsónakos mentések a jeges vízben (fiatalok is); a kevés áldozat a gyors, kockázatos mentés eredménye.

A Deák Ferenc zsilip ideiglenes magasítása megállítja a víztömeget dél felé; a trafóállomás védelme megóvja a megye áramellátását.

Szemtanú: Bencze Kázmér visszaemlékezése (kezdeti félméteres víz, mentések); később vízügyesként is érintett lesz (1965).

Tetőzés Baján: 1037 cm (március 13.); március 18-ra érdemi visszahúzódás; fél év alatt újjáépítik a sérült városrészeket, emlékoszlop állít emléket.