Global Cooling

"Az éghajlatváltozás okairól folytatott egyhetes tanácskozás után úgy tűnik, hogy a több kontinensről érkező szakemberek egybehangzóan csak egy dologban jutottak egyetértésre: egyre hidegebb van." - New York Times, 1961. január 30.

"Egy nemzetközi szakértői csoport nyolc éghajlati mutató alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt 30 év lehűlési tendenciájának nem látszik vége, legalábbis az északi féltekén"." - New York Times, 1978. január 5.

20. század eleji globális felmelegedés (ETCW)

Ennek az időszaknak és a felmelegedés ezt követő lassulásának megértése kulcsfontosságú az évtizedes változékonyság és a jelenlegi és jövőbeli éghajlat emberi hatásokra adott válaszreakciói közötti kapcsolat feloldásához. A tanulmányok becslése szerint az 1901 és 1950 közötti globális felmelegedés mintegy felét az üvegházhatású gázok és a természetes hatások kombinációja okozta, amelyet bizonyos mértékben ellensúlyoztak az aeroszolok. A természetes változékonyság is nagymértékben hozzájárult, különösen az olyan regionális anomáliákhoz, mint az 1920-as és 1930-as évek sarkvidéki felmelegedése. 

A JÓSLAT...

A történelmi hőmérsékleti ingadozások (pl. az ETCW – Early Twentieth Century Warming –, a 1940-es évek lehűlése, majd a 1975 utáni gyors melegedés) feltűnően jól egybeesnek a PDO és AMO fázisaival. Ez megerősíti, hogy ezek az óceáni ciklusok nagy hatással vannak a regionális és globális éghajlatra – különösen évtizedes skálán.

Mi történik, ha a CO2 elnyel egy fotont?

Lássuk pontosan, mi történik, ha a CO2 elnyel egy fotont, és mit jelent az energia megmaradása ebben a kontextusban. Röviden: a kibocsátott foton csak akkor ugyanolyan energiájú, ha nem történt közben energiaátadás másik részecskének (pl. ütközés révén).

ETCW Magyarországon

Nyári hő. Oly abnormis időjárásunk van, hogy ilyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Nem elég, hogy naponkint záporesők, hideg szelek gátolják az aratást, hanem július 12-én este 10 órától 11 óráig óriási szél mellett hó esett annyira, hogy a földet is ellepte. Ilyen nyártól mentsen Isten. A gabona megérve, levágásra vár, de az eső miatt dolgozni nem lehet. A nagy szél kiveri a gyönyörű szemet a kalászból, így ami jó ígérkezett is, vagy kicsirázik, vagy kipörög. Karád (Somogym.)

Az empirikus bizonyítékok ellentmondanak az IPCC modelljeinek

Ez az elemzés ... bizonyítja, hogy az emberi CO2-kibocsátás mint az éghajlat 1750 óta tartó változékonyságának elsődleges mozgatórugója állítása nem megalapozott. Ehelyett a természetes folyamatok - beleértve a hőmérséklet-visszacsatolásokat, a napfény okozta változékonyságot és az óceáni dinamikát - következetesebb magyarázatot adnak a megfigyelt tendenciákra.

Az észak-atlanti óceán lehűlésének anatómiája

Az észak-atlanti óceán lehűlésének anatómiája az 1960-as és 1970-es években

Az 1960-as években és az 1970-es évek elején az Atlanti-óceán északi részén a tengerfelszín hőmérséklete gyorsan lehűlt. Az esemény okait illetően még mindig nagy a bizonytalanság. A lehűlés több, egymástól elkülönülő szakaszban zajlott. 

1964-68: Kezdetben hűvös anomáliák jelentek meg az Izlandtól északra fekvő tengerekben és a Golf-áramlat kiterjedésében.

Az antropogén CO2 felmelegedést megkérdőjelezi a 60 éves ciklus

A tengerszint-emelkedés idősoraira egy ~60 éves periódusú szinuszoid illeszkedik, ami megerősíti a Föld globális középhőmérsékletére jelentett ciklust. A szinuszoid utolsó maximuma egybeesik a 20. század vége óta megfigyelt hőmérsékleti platóval. Az AMO csökkenő fázisának kezdete, a globális tengeri jégfelület-anomália közelmúltbeli túllépése és a 2002 és 2015 között műholddal mért globális középhőmérséklet negatív meredeksége mind a 60 éves ciklus csökkenő fázisának kezdetét jelzik

A 20. század eleji sarkvidéki felmelegedés mechanizmusai

A 20. század eleji felmelegedés (ETCW) az északi magas szélességeken a mai felmelegedéshez hasonló mértékű volt, mégis olyan időszakban következett be, amikor a légköri üvegházhatású gázok növekedése lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint az elmúlt 40 évben.

A Titanic elsüllyedése (1912)

Hogyan függ ez össze az éghajlattal? 

A Titanic kihajózása előtt több évig tartó meleg időjárás az Északi-sarkvidéken megnövelte a grönlandi gleccserek olvadásának ütemét.

A tengerfelszín-hőmérséklet (SST) történelmi feljegyzései arra utalnak, hogy az 1912-ben a hajózási útvonalakon áthaladó jéghegyek rajáért a sarkvidéki meleg évek sorozata tehető felelőssé.

Pages

Subscribe to Napfolt RSS