Nevezetesebb természeti események (1932)

JANUÁR

1885. Január 15. — Földünk hidegségi pólusán, a szibériai Werchojanskban, —68 C°-ot mértek. Ez a legnagyobb hideg, amit eddig észleltek.

1891. Január 18. — Az 1890/91. évi hideg tél még délen is éreztette hatását. Biarritzban —11,1 C° hideg volt, Palermóban 10 mm hó esett.

1874. Január 27. — Rendkívül erős hóvihar Bécsben, mennydörgés és villámlás kíséretében.

1816. Január 28—29. — Óriási hóvihar. A Bánságban 3 nap alatt 200.000 ökör, 400.000 juh és 54 ember veszett el.

1776. Januar 30. — Porzivatar Gibraltárban, mely annyi porral borította el az utcákat és házakat, hogy 10,00 munkás kellett az eltakarításához.

FEBRUAR

1924. Február 3. — Nagy szél és hóvihar Budapesten. A szél sebessége 29,3 méter volt másodpercenként. A legerősebb szél, amit eddig Budapesten észleltek.

1929. Február 11. — Budapesten a hőmérsékleti minimum az eddig észlelt legalacsonyabb érték —23,4 C° volt. A talaj fölött 5 cm magasságban pedig —26’6 C°. Ugyanekkor Debrecenben —28-0, Sopronban —32,9, Kecskeméten —35,4 C°-ot mértek. 1782 óta ez volt a leghidegebb Február valószínűleg egész Európában.

1493. Február 12. — Mikor Columbus első útjáról visszatérőben volt, olyan rettenetes, három napig tartó vihar érte utol, hogy számolva a hajó pusztulásával, Columbus felfedezéseiről szóló jelentését hordóba zárva a tengerbe dobta.

1775. Február 16. — A nagyon hideg telet követő Duna-áradás Pesten 611 házat döntött romba. A Csepel-szigeten a Nagy- és Kis-Duna összeért.

1903. Február 21—23. — Az európai kontinens nyugati részét poreső borította el, mely a Szaharából vette eredetét. Az Angliában leesett por mennyiségét 10 millió tonnára becsülték.

1658. Február 26. — A tél olyan hideg volt, hogy ezen a napon X. Károly, svéd király egész hadseregével, tüzérségével és podgyászával a befagyott tengeren kelt át Fűnen és Seeland között.

MÁRCIUS

1879. Március 11. — A megáradt Tisza átszakítva az alföldi vasút töltését, elárasztotta Szegedet. 151 ember fulladt a vízbe, 3585 ház dőlt romba és csak 417 épület maradt épen.

1901. Március 12. — Nagy poreső Közép-Európában, Olaszországtól egészen Skandináviáig. A jelenség magyarázata az a depresszió, mely 10-én az afrikai partvidéken keletkezett és amely a Szahara homokját kapta fel. A por tömegét Közép-Európában 4 millió métermázsára becsülték.

1838. Március 13. — A januárius hó 6-án megállt jég március 13-án újra megindult a Dunán, de Csepelnél elakadt. A Duna vize rohamosan emelkedett és este 11-kor betört a városba. Az óriási vízár elborította az egész fővárost, rombadöntött 2281 házat, megrongált 827-et, épen csak 1146 maradt. Emberélet 151 esett áldozatul, az anyagi kár 10 millió forinton felül volt.

1925. Március 18. — Rettenetes tornádó pusztított Missouri, Illinois, Indiana, Kentucky, Tenessee államokban. 830 halott, 3000 sebesült esett áldozatul, az anyagi kár 18 millió dollár volt.

1606. Március 27. — óriási erejű szélvihar Belgiumban, mely házaknak, templomoknak szaggatta le tetejét.

1912. Március 30. — Scott kapitány és kísérői, a déli sark elérése után, visszatérőben, március 20-án rettenetes hóviharba kerültek, mely 30-ig tartott. Erről a napról szól Scott utolsó feljegyzése. („For God sake look after our people“ — : az Isten szerelméért, gondoskodjatok hátramaradottainkról.)

ÁPRILIS

1926. Április 5. — Californiában Big Santa Anita Canyonban reggel egy perc alatt 25,9 mm eső esett. Ez eddig a legintenzívebb ismert eső.

1408. Április 7. — Vége a rendkívül hideg 1407/8-i télnek, mely az utóbbi ezer év állítólagos leghidegebb tele volt. Közép- és Nyugat-Európa folyói, Svájc tavai befagytak. Az Északi-tenger is be volt fagyva Dánia és Norvégia között.

1709. Április 8. — A Balti-tenger ezen a napon még be volt fagyva. A hideg állítólag Spanyolországig éreztette hatását, hol az Ebro is befagyott.

1838. Április 8. — Ciklon Kalkutta fölött, mely 25 kilométer hosszú útján 215 embert megölt, 233-at megsebesített és 1245 házat elpusztított.

1446. Április 10. — Az Északi-tenger partján vihardagály 16 várost és mintegy 100.000 embert pusztított el. Ugyanekkor súlyos viharok voltak egész Közép-Európában.

1913. Április 12—18. — Óriási havazás Budapesten és a Dunántúlon. A hó, hófúvás következtében, egyes helyeken 1 méternél is magasabb volt. úgyhogy egyes vonatok elakadtak. A tapadó vizes hó a budapesti földfeletti telefonvezetékeket szaggatta le és egyébként is nagy gazdasági károkat okozott.

1914. Április 18. — Az erdélyi medence mélyén felhalmozódott rengeteg gázmennyiségnek egy része Magyarsáros határában kipukkant, meggyulladt és nagy változásokat okozott a föld színén.

1912. Április 14. — A jéghegyek szokatlan kiterjedésben és bőségben észleltettek. A 48° é. sz. alatt áprilisban 345 jéghegyet jeleztek. Egy ilyen jéghegynek lett áldozata ezen a napon a Titanic gőzös.

1927. Április 14. — Megkezdődött a Missisippi áradása, 30 mértfölddel Cairo alatt, mely olyan elemi csapás volt, melyhez hasonló még nem érte Amerikát. Az elborított terület 28.573 négyzetmértföld. A május végéig tartó árvíz 400.000 embert tett hajléktalanná, 800-at pusztított el és 284 millió dollár kárt okozott.

1903. Április 18. — Orkánszerű vihar, mely több kilométer távolságban kidöntötte a telegráfoszlopokat; az orkánnal együtt járó havazás, különösen a déli vasút vonalain, zavarokat okozott. A kiscelli személyvonat a hóban elakadt.

1908. Április 21. — Tornádó Valkányban (Torontál m.). Házak tetejét emelte le, egy üres tehervonatot felfordított.

1904. Április 26. — Rendkívül erős jégeső ógyallán. 6 percig tartó jégesőből egyes sarkokban 60—80 cm magas rakások gyűltek össze; a jégszemek 24—32 mm ámérőjűek volak.

1928. Április 26. — Nagy poreső Kelet-Európábán. A por eredetét nem lehetett felderíteni.

1930. Április 29. — Tornádószerű vihar Fonyódon, mely számos ház tetejét vette le. A Balatonon a forgószél útját víztölcsér jelezte.

MÁJUS

1908. Május 6. — Ungpéteriben d. u. 6 óra 54 perctől ójfélutáni 2 óráig jégzivatarral kísért felhőszakadás volt és reggel 184,9 mm esőt mértek. Hazánkban 24 óra alatt a legnagyobb eső.

1926. Május 9. — Ankarában, a belső kisázsiai fensíkon 967 m tengerszínfeletti magasságban a levegő nedvessége 0% volt. Ilyen eset, amely szeptember 30-án megismétlődött, az irodalomban még nem volt ismeretes.

1912. Május 13. — Pusztító szélvész Szolnok-Doboka, Maros-Torda, Udvarhely megyékben, mely északnyugati irányban, Deés környéke és Korond fölött száguldott végig. (Erdélyi tornádó.) Ereje szokatlan nagy volt. Bálványosváralját jórészt elseperte, egyebütt többszáz házat döntött romba, szekereket ökröstül, emberestül a levegőben 10—20 m-nyire elröpített; egy lovasembert, kinek lovába még ketten kapaszkodtak, a szél felkapott, lovast és lovat az útmenti fűzfák tetején átemelve, a szomszédos rétre tett le. Sok sebesülés is történt.

1662. Május 17. — Nagy fagy és havazás Erdélyben és Magyarországon. Súlyos kár élőfákban és szőlőtőkékben.

1810. Május 17. — Vízaknán, Erdélyben, szörnyű szél és délestről jövő égiháború közben mintegy fertályóráig veres, sűrű, vagyis az úgynevezett véreső esett. (Vagy Haematococcus pluvialis, vagy virágpor-okozta színeződés.)

1691. Május 23. — Pusztító felhőszakadás Miskolcon, mely hidakat, házakat, malmokat rombolt. „Sokadalmi alkalmatosság lévén, sok idegen emberek a vízbe haltanak.“

1907. Május 25. — Tornádó Kecset, Kisfalud, Farkaslaka és Szentlélek udvarhelymegyei községekben.

1920. Május 25. — Bannwaldsee-ben (Bajorország) 8 perc alatt 126 mm eső, tehát percenként 15,8 mm eső esett. Európában eddig ez a legintenzívebb eső.

1894. Május 26. — Jégzivatar Kassán, mely a talajt 10 perc alatt 10—20 cm magas réteggel borította be. A jégszemek nagysága 20—40 g között váltakozott.

1896. Május 26. — St.Louisban pusztított a tornádó; 425 halott, rengeteg sebesült és 13 millió dollár kár.

1613. Május 2,9. — Tizenegy óráig tartó felhőszakadás Thüringiában, mely hosszú ideig mint a „thüringiai vízözön“ volt emlékezetes.

1892. Május 31. — Tornádó Horvátországban. A novskai vasútállomáson felforgatott egy vonatot, az erdőben hosszú vonalon kidöntögette a fákat. A vonat utolsó kocsiját 30 méter távolságra dobta a szél a telegráídrótok fölött. A kidöntött fák száma 150.000 darab volt. A szél sebessége 103 m/sec. volt.

JÚNIUS

1810. Június 1. — Hajnali fagy Kecskeméten, mely a szőlőt, babot, kukoricát teljesen elpusztította.

1901. Június 4. — Elemi csapásnak mondható felhőszakadás Versecen. 29 perc alatt 100 mm eső esett. A víz a szőlőtelepeken a kőből készült terraszfalakat elsodorta, 50—60 cm mély humuszréteget lemosott, 60—70 kg-os sziklákat 500 m-re elvitt, a várost elárasztotta.

1902. Június 6. — Pusztító jégeső Nagyszőlős határában, a szőlőben, veteményekben 100%-os kár. Szabadon levő állatokat, libát, nyulat mind agyonverte. A munkások a határból mind véresen jöttek haza. A jégdarabok lúdtojás nagyságúak voltak.

1924. Június 13. — Tornádószerű zivatar és szélvihar Budapest környékén, mely különösen Bia-Torbágyon és Pátyon okozott nagy károkat.

1903. Június 13—15. — Június 13-tól június 15-ig, azaz 58 óra hosszat esett az eső Londonban, megszakítás nélkül. Ez volt a Brit-szigeteken évek óta leghosszabb folytonos eső.

1876. Június 14. — Cserrapundsiban (Hátsó-India) ezen a napon 1036 mm eső esett. A legnagyobb napi esőmennyiség, amit megfigyeltek; az évi esőmennyiség itt tudvalevőleg meghaladja a 12 métert.

1829. Június 15. — Spanyolországban, Cazortában a jégeső a házak tetejét verte be; a darabok között állítólag 2 kg súlyosak is voltak.

1913. Június 17. — A Dunántúlon, valamint az Alföldön és Erdélyben is pusztító dér, azaz talajmenti fagy volt.

1920. Június 22. — Visegrádon a Dunába csapott a villám és mint gömbvillám állott a víz felett és 4 mp múlva szétrobbant.

1929. Június 22. — Szélvihar Budapesten, a szél sebessége 28’0 méter volt másodpercenként.

1909. Június 24. — Jégeső Szamosújvár és Dés vidékén; a jég a vetéseket teljesen lehengerelte, karvastagságú ágakat letördelt; szavahihető emberek állítása szerint gyermekfejnagyságú darabok is estek.

1790. Június 25. — Keresztesi József naplója szerint „a melegség az időben oly mértékben uralkodott, hogy csaknem meggyulladott a föld minden rajta levőkkel. Pesten és Budán sok incendiumok voltának.“

1926. Június 25. — A Baxtergale hajó a Bermuda-szigetektől délkeletre a 30° 20' é. sz. alatt, eddig a legalacsonyabb szélesség alatt, úszó jéghegyet figyelt meg.

1875. Június 26. — Katasztrofális felhőszakadás és jégeső Budán. 3—4 óra alatt 103 mm eső esett. A megáradt ördög-árok felszakította boltozatát, hidakat, házakat lakókkal együtt, szekereket elsodort; a Vérmező és Kelenföld sík tengernek látszott. A viharnak 33 halálos áldozata is volt, a kár pedig 3 millió forinton felül volt. Szép Ilona és a fogaskerekű között a lóvonat kocsiait a szántóföldre sodorta a víz. A Délivasút állomásán mindenki az emeletekre volt kénytelen menekülni.

1898. Június 27. — A nevezetes háromnapos zivatarciklusnak első napja. A zivatarok mind a három napon az Alpesek felől törtek be, északkeletre haladtak és pusztító jégesővel jártak. Káván (Pest m.) 30 dg súlyú jégdarabokat mértek, mely megközelítette a jól fejlett paradicsom nagyságát.

1794. Június 30. —1 Erős égiháború Sellyén, Nyitra megyében, „melynél alig lehet nagyobbat képzelni. Itten, helységünkben hat arató embert vert agyon a ménkő és még többet megsebesített.“ (Magyar Kurír, 1794, 75—76. 1.)

JÚLIUS

1797. Július 2. — A Bétsi Magyar Merkurius tudósítása szerint ezen a napon melegre következő hirtelen hősüllyedés után Debrecenben és környékén hó esett.

1925. Július 5. — Pusztító jégzivatar Baranya déli részében; a jég még embereket is megsebesített.

1927. Július 8. — A szász Svájcban felhőszakadások következtében megáradt folyók 160 ember életét oltották ki és 100 millió márka kárt okoztak.

1913. Július 10. — A kaliforniai és nevadai határon elterülő „Halálvölgyben“ 56,6 C° meleget mértek.

1816. Július 11. — Ómoravicán, Szalmássy Miksa egykori feljegyzése szerint „oly nagy jég esett, hogy egy kis gyermeket és egy malatzot agyonütött“.

1788. Július 13. — Egy jégfergeteg vonult végig a Pyreneusoktól Hollandiáig; több mint 400 millió köbméter jég hullott alá.

1928. Július 17. — Budapesten a hőmérséklet maximuma 38,4 C°. Túrkevén 39,7 C° és Szegeden 41,1 C° volt.

1876. Július 19. — óriási, július 23-ig tartó vihar Bécs, Sopron, Magyaróvár, Ógyalla, Budapest fölött, 747,0 mm légnyomás mellett.

1801. Július 22. — Rettenetes hurrican pusztított a Bahama-szigeteken, Nassan kikötőjében lévő 120 hajót vagy a tengerre verte ki, vagy a parton pusztította el a vihar. A partokat vihardagály borította el.

1914. Július 28. — Tornádószerű szélvész, mely Fiúmén, Csáktornyán, Balatonfüreden, Székesfehérváron, Budapesten át vonulva, elérte a Magas-Tátrát, hol különösen nagy pusztítást okozott a fenyvesekben. A nagyközönség ezt a vihart a „világháború előszelednek nevezte.

AUGUSZTUS

1846. Augusztus 1. — Jégeső Londonban, mely a parlamenten 7000, a Burford-Panorámán 10.000 ablakot tett tönkre egyéb pusztítás mellett.

1901. Augusztus 2. — Az észlelt legkisebb légnyomás: a Kínaitengeren, egy tájfun alkalmával, 686,3 mm.

1922. Augusztus 2—8. — Tájfun a Kínai-tenger partjain, Swatow mellett. A rettenetes viharhullám teljesen elsodorta a helységet; 50.000 ember lelte halálát.

1925. Augusztus 8. — Hatalmas vihar és felhőszakadás Budapesten; a szél 155 fát csavart ki és 1035-öt letördelt.

1666. Augusztus 4. — Hurrikán Guadeloupe szigetén, mely jórészt megsemmisítette Lord Willoughby flottáját.

1725. Augusztus 5. — Felhőszakadás miatt óriási árvizek a Magas Tátrában és az egész Felvidéken.

1783. Augusztus 5. — A japáni Asama-yama-vulkán kitört, mely óriási hegycsuszamlást okozott, 1162 ember életét követelte.

1931. Augusztus 7. — Pusztító vihar, zivatar és jégeső többhelyütt. Budapesten számos sebesülés történt. Vasvárt a jég két gyermeket agyonvert.

1891. Augusztus 12. — Californiában, Campóban, 1 óra alatt 292 mm eső esett. Ez a legnagyobb ismert esőmennyiség egy óra alatt.

1921. Augusztus 12. — Budapesten a hőmérséklet maximuma 38,7 C° volt.

1925. Augusztus 12. — Tornádószerű vihar Hollandiában, 10 halottal és számos sebesülttel.

1895. Augusztus 13. — Félelmetes jégeső Ungvárott, a jégszemek súlya 5—45 g között váltakozott, alakjuk sokszor szegekkel kivert buzogányfejekhez hasonlított.

1610. Augusztus 18. — Nagy sáskajárás Marosvásárhelyen. „A nap fényét elfogta, mintha köd lett volna, úgy látszott a serege mikor ment.“

1891. Augusztus 18. — Óriási vihar Martinique szigetén, mely St. Piere, Morne Rouge, Robert, Francois, Yauclin, Lamentin városkákat elpusztította. 420 halott, 1400 sebesült és 150 millió frank értékveszteség volt a vihar mérlege.

1902. Augusztus 20. — Pusztító szélvész Komárom és Bars vármegyékben felhőszakadásszerű zivatarral. Kistapolcsányban 101 milliméter eső esett.

1931. Augusztus 27. — A Jangcse-kiang völgyében, Shanghaiban, Nankingban borzalmas tájfun pusztított; mintegy 100.000 ember fulladt a vízbe és egymillió áll éhínség előtt.

1722. Augusztus 28. — Jamaica szigetét és Kingston fővárost elpusztítja egy hurrikán. Az erőd néhány ágyúját is tengerbe sodorta a vihar. A kikötő 50 hajója közül mindössze 6 menekült meg.

1878. Augusztus 30. — Rettenetes felhőszakadás öntötte el Miskolcot, melynek 400—500 ember esett áldozatul s amely 1000 házat döntött le, 2—3 m magas kőfalakat és erős vashidakat elsodort.

SZEPTEMBER

1588. Szeptember 2—3. — A spanyol nagy Armada pusztulása, melyhez hozzájárult az ezeken a napokon kitört hatalmas vihar is.

1930. Szeptember 4. — Haiti fővárosában, San-Domingóban borzalmas tornádó; 10.000 házból csak 400 maradt épen. 2700 halott és 3000 sebesült.

1900. Szeptember 8. — Az 1900. szeptember 1—12. között a mexikói öböl tájékán dühöngött hurrikán, mint a legrettenetesebbek egyike ismeretes. Szeptember 8-án érte el a partot, hol Galveston városát félig elpusztította. Az egész terület víz alá került, 6000 ember vesztette életét és 30 millió dollárra rúgott az anyagi kár.

1902. Szeptember 13. — Romboló vihar Debrecen, Kaba, Hajdúszoboszló, Túrkeve tájékán. Túrkevén eltolta a kath. templom tetejét egy tenyérnyivel, Szoboszlón 4000 házat rongált meg. Éreztette hatását a felsővisói fenyvesekben is, hol 20-000 darab szálfát döntött le.

1922. Szeptember 13. — Északafrikában Aziziá-ban (Tripolis) 57,9 C°-ot mértek. Állitólag ez a legmagasabb hiteles hőmérséklet, amit Földünkön mértek.

1926. Szeptember 18. — Rettentő erejű pusztító ciklon Floridában, Miamitól Palm Beachig 365 halottal, 1100 sebesülttel és 160 millió dollár anyagi kárral. A szél sebessége másodpercenként 58 méter volt; egy hatalmas épületet a szél 20 fokkal hajlított el a függélyestől.1929. Szeptember 20. — A Porto-Ricotól északra 300 mérföldnyire kiinduló hurrikán, szeptember 24-én nagy pusztítást okozott a Bahama szigeteken és a három évvel ezelőtt elpusztított floridai Miamiban.

1874. Szeptember 22. — óriási tájfun Hongkong fölött. A vihar házakat döntött romba, a gázcsöveket a földből kiszaggatta és az emiatt támadt tüzet valósággal elfujta. 2000 ember esett a viharnak áldozatul.

1931. Szeptember 26. — Magyarországon és Ausztriában rengeteg fecske rekedt, melyeket összegyűjtve, repülőgépeken szállítottak Velencébe és Konstantinápolyba. Bécsből 50.000 darabot vittek el.

1912. Szeptember 29. — A hőmérséklet minimuma Budapesten ezen a napon +2.5 C° volt. 1782 óta ez volt a leghidegebb szeptember Magyarországon.

OKTÓBER

1831. Október 5. — Konstantinápolyban jégeső, az ökölnyi jégdarabok között 500 gramm súlyúak voltak.

1864. Október 5. — A calcuttai ciklon alkalmával a Hugli torkolatát egy özönár borította el, mely 48.000 embert és 100.000 állatot pusztított el.

1871. Október 8. — A roppant száraz nyár után ezen a napon a jórészt fából épült Csikágóban tűz ütött ki. Az 1906-os sanfranciskoi földrengéssel kapcsolatos tűzvészt nem számítva, ez volt az utóbbi évek legnagyobb tűzesete, melynek 27 óra alatt 17.450 épület esett áldozatul.

1780. Október 10. — A nyugatindiai „nagy orkán“ napja. Barbados szigetéről kiindulva, hol néhány ezer embert megölt, megsemmisített egy egész angol hajóhadat, Sta Lucia szigetét feldúlva megölt 6000 embert; Martinique déli partján 50 kereskedőhajóból és két fregattból álló hajóhadból, 5000 főnyi katonasággal és tengerésszel, mindössze 6 maradt meg; a szigeten 9000 ember vesztette életét. Innen Dominique-, St. Eustache-, Porto Ricon át, hol szintén mindent elpusztított a Bermudák felé rohant. Itt bár meggyöngülve még mindig elsüllyesztett egy csomó Európába tartó angol hajót.

NOVEMBER

1915. November 18. — Hatalmas ciklon a Magas-Tátrában, mely a déli lejtőn Tátraszéplaktól északkeleti irányban 2200 holdnyi erdőterületen csaknem minden fát kidöntött. Ugyanazon a napon Budapesten 1000 méter magasságban 10° erősségű vihar száguldott át.

1703. November 26—27. — Egyike a legnagyobb viharoknak, mely valaha is meglátogatta Anglia partjait. Legerősebben dühöngött Pembroke és Yarmouth között. A viharra vonatkozó adatokat Defoé Dániel, a Robinson szerzője gyűjtötte össze.

DECEMBER

1495. December 4. — A Tiberis áradása, mely hosszú ideig mint római vízözön volt ismeretes.

1774. December 7. — A Duna már be volt fagyva; a hideg tél 1775 február 7-ig tartott, melyet február 16—18. nagy áradás követett. Pesten 611 ház omlott össze.

1788. December 13. — Ezen a napon kezdődött az a nagy hideg, mely 1789 januárius 17-ig tartott. Keresztesi József naplója szerint „a hallatlan hideg számtalan embereket megvett. .. kivált a táborozó katonák és eleséget költöztető szekeresek ezen hidegeknek legtöbb kárát vallották. A farkasok elszaporodtak, hogy seregestől mentek a falukra ..

1788. December 27. — A török háborúk híres hideg telének ezen a napján „olyan rút idő volt, hogy csak a Glocknitztól fogva Bécsig vivő úton több hevert 30 megfagyott mesterlegény és más embereknél.“

https://real-j.mtak.hu/9054/1/MTA_KiralyiMagyarTermTudTarsulatEvk_1932.pdf