Leghidegebb telek (1635-1799)

1635. Oly nagy hideg uralkodik, hogy a farkasok is megfagynak. Két ilyen példányt Berlinbe hoznak.

1644. Ebben az évben Francziaország a havas országokhoz tartozik. A hideg oly nagy és hosszantartó) hogy még április 5-én is megfagyott madarakra akadnak.

1655. Kemény tél, különösen Svédország szenved általa. Prágában február 9-ikétől 13-áig kimondhatatlan hideg áll be. Ezen tél havazásban igen gazdag. Vizáradások napirenden, a Duna, Elba és Veser folyók mentén.

1657. A Duna Bécsnél kétszer be fagy. (No ez nem valami nagy esemény!) A tengerszoroson gyalog mennek át.

1658. A hó elzárja az utat. A nagy folyamokon teher kocsik közlekednek. Rómában ítélet idő van. Mindenfelé vizáradások. Bécs viz alatt.

1665. A tél keménysége és tartóssága rendkívüli. Németország folyóvizei márcziusban is jégpánczélt hordanak. Párisban szibériai hó világ. Bécs vidékén januariusban nagy korcsolya kirándulásokat tesznek a turisták.

1667. Kettős tél. A második márczius közepe táján kezdődik. Németország folyóvizei ismételten befagynak. Az Elbe márczius 6-án jégpánczéllal födött. 3 egész héten át ily télies állapotok uralkodnak. Ez utó tél rendkívül pusztító hatású volt.

1670. Általánosan sokáig tartó hideg. Brabantban a farkasok éhségtől megvesznek. Francziaországban borzasztó a hideg.

1683. Londonnál a Themse 11 hüvelyknyi vastagságúi jéggel borított; a legnehezebb teher kocsik közlekednek rajta.

1691. Kemény tél. Februárban Bécs környékén farkasok hullanak el. Emberek, állatok pusztulnak, vesznek a hideg miatt. 4 szolga a farkasok torkában leli borzasztó halálát. (Ez nálunk is megtörténik.)

1692. Nagy-hideg. Az Alpokban Szibéria Az északi országokban emberek hullanak, Moszkva vidékén 500 ember után sirnak rinak. (Hasonló telek 1812 és 1813-ik években.)

1694. Spanyol és Olaszországban magas hórégiók.

1695. A 17-edik század egyik leghidegebb tele. Októberben kezdődik és deczemberben éri legnagyobb fokát. Márcziuson túl tart. Sok ember megfagy. A bodeni és neuenbergeni tavak 300 éve nem voltak oly erősen befagyva, mint ez évben. A Duna márczius 30-án kezd zajlani, óriási károkat okozva. A bécsi hid romokban.

1697. Német és más északi országokban a tél meglehetősen hideg, a déli országokban a hideg őrjitő. Spanyolországban emberemlékezet óta nem volt ily erős hideg észlelhető. Génua vidékén az összes gyümölcsösök elfagynak. Svájczban az élők között eddig egy sem tapasztalt ily gyakori és hosszantartó havazást. Most azonban a leghidegebb telek királya következők be az 1709-ik évben. Valaki akarván kemény és borzasztó télről emlékezni,

emlékezik az 1709-iki télre. Az 1608-ik év óta nem volt oly hideg tél, mint a nagyon hidegnek elnevezett 1709-iki.

Az 1608-iki tél után legalább bő aratás következett, fájdalom az 1709-iki után az összes fák, termények és gabona nemük elpusztultak. 1708. deczember 3-ikán kezdett az idő télies jelleget ölteni. A mérték szerinti hideg karácsonyig tartván, utána esőzésre állt az idő. Január kezdetén kemény hideg áll be, mely a hónap végéig kitart. Ekkor nvigas hó esik, az idő enyhülni kezd, déli szelek olvasztják a havat. Jő azonban észak-keleti szél s a hideg félelmetes fokra hág és megszakítás nélkül márcziusig tart. Három hónapon át tart az őrjitő hideg, bekalandozván Európának meleg és hideg tájait egyaránt, pusztítást, rombolást okozva Német. Magyar, Franczia és Angol országokban.

Január 6-ikán volt a legnagyobb fokú hideg. E napon számlálhatatlan mennyiségben hullt el vad és házi állat, madár és ember. A krónika szerint a párisi püspökségben 2000 ember pusztult el a nagyfokú hideg miatt. A tavakban az összes halak elhullnak. Nemcsak folyamok és tavak, hanem tengerek óriási kilométerekre fagynak be. A föld 3 ölnyi (?) mélyre befagy. A fák tövestül elszáradnak. Sok helyen a kutyák és macskák a hidegtől megvesznek, a farkasok betörnek a falvakba és városokba, azoknak házaiba és istállóiba és embereket, állatokat marczangolnak. Márczius ló-én még oly nagy hideg uralkodik, hogy a legerősebb hamuzsir a szabad levegőn rövid időn belül jéggé fagy. A föld még májusban is dermedten, keményen alszik, az őszi vetések Németországban elhalnak. Borzasztó nagy károkat okozott a leghidegebb telek e választott királya.

1729-ben Bécs körül szigorú tél, az 1709-ikinek édes öcscse.

1728. november 25-én kezd fagyni s a kemény tél 1729. april 1-éig tart. A Keleti tenger márczius közepén is jégpánczéllal födött. A Duna jege két Ízben zajlik és harmadszorra ismét befagy. Bécsnél nagy vizáradások törnek elő. A jég némely helyen 15 ölnyi magas torlaszokat képez. Pár száz vad menekülésben keresvén menedéket egészen Bécs bástyafaláig jött.

1740. 1739. november 4-ikén kezdődik a hideg, rendkivül meleg nyár után. November 5-ikén Németország legtöbb folyóvize jéggé! födött. Újév napján a hideg félelmetes fokot ér el, a január 6-iki hideg szinte kimondhatatlan.

1740. január 9-ike a 18. század egyik leghidegebb napja. Utazók és postások útközben megdermednek. A fiatal marhák legnagyobb része elpusztul. Lovak az úton, tehenek az istállókban megfagynak Tyúkok, Indák, kacsák, ólakban, özek, szarvasok, nyulak az erdőkben halnak el. Madárkák megdermedten alá hullanak a a földre, patkányok és egerek lyukaikban és pinczékben, istállókban, padlásokon, lépcsőkön megfagyva feküsznek. Bor, sör. eczet, utczán vive jéggé fagy. Szabadban a nyál jéggé tömörül, mielőtt a szájból a földet érintené. Az arczbőr szétpattogzott. Veszély nélkül senki és semmi sem mozdulhatott ki a szabad levegőre. Az összes fák elfagytak. Németországban szibériai, lapplandi, grönlandi hideg uralkodik. A Déli, Keleti és Északi tengeren a legnehezebb teher kocsikkal közlekednek. A tengerszoroson úgy utaznak, mint az 1657-ik évben utaztak az emberek. Spanyolországban 10 lábnyi, Portugalliában 8 lábnyi magas hó esik. Hollandiában az íróasztalokon a tinta befagy, a hideg borzasztó, félelmetes. A Földközi tengeren viharok és pedig oly nagyfokú viharok dúlnak, hogy a hajószerencsétlenségek mindennapiak. Londonnál a Themsén ökröt sütnek, a mainzi Rajnán diszlövészetet tartanak. Angliában az összes tavak befagynak. Az északi országokban egy emberfia sem merészkedett ki házából. Ha a fütött szoba ajtaját kinyitották, a párázat hó alakjában esett le a szoba padozatára. Oroszországban emberemlékezet óta nem volt oly rettentő hideg. Pétervárott a Néván gyönyörű palotát építenek. Bécsben a jégtorlasz az összes hidakat szétrombolja. Végre április 23-án nyiladozik a 3 ölnyi mélyre fagyott föld. A vízvezetékekben azonban még júniusban is jeget találnak. A termés általában elpusztult.

A szarvasmarhát 30 héten át istállóban tartották. Volt takarmány hiány!! A szalmatetők sok helyen eltűntek, mert ezekkel tákarmányoztak, mindazonáltal sok marha pusztul el az éhségtől. Németországban e borzasztó ítélet időt maiglan Anno Vierzignek hívják. (A német krónikás mindazonáltal kételkedik a maga tételeiben és kiváncsi a termométer fokaira.)

1744. Nagy hidegek Spanyolországban, sok hó Portugalliában. A Majna folyó 7 héten át jégpánczéllal födött. Bécsben nagy vizáradás, kölönösen azonban Regensburg, Linz és Krems szenvednek sokat.

1755. Hideg és hóban gazdag tél. Velencze lagúnái befagyvák, emberek gyalogolnak rajtok.

1767. Egész Európa, de különösen Francziaország nyöszörög és didereg a hidegtől. Sok hó. A fagy áprilisig, május elejéig tart.

1771. Németország összes folyói, különösen az Elba, hatalmasan vastag jégréteggel födöttek. Márczius 24-én 2 öl magasságú hó esik.

1776-iki év Németország krónikájában a rettenetes jelzővel van jelezve.

1782. A Duna kétszer fagy be. Angolországban február közepén borzasztó hideg állt be. Április végén némely országban uj tél kezdődik, igy Csehországban is.

1784. Hosszantartó tél sok hóval. A téli időszak deczember 23-ikátúl április 7-éig tart. Nagy vizáradások.

1790. Hosszantartó, kemény, havas tél.

1799. Deczember 26-án (1798.) az oroszhideg északkeletről, a szibériai hómezőkről húzódván Oroszországon, Poroszországon, Pomeránián. Lengyelországon, Sléziáu át Morvaországig, által ment a déli Némethonba, északi Olaszországba,- hozván nagy-nagy hideget. Brünn 22, Krakó 21, Lemberg 22, Bécs 18, Budapest 18, Augsburg 25 foknyi hideget (R) jelez. Finnlandi Abón 37, lapplandi Torneán 42 foknyi a hideg.

Közép-Európa jajgató szavával betölti a leget. Őrjáratok sorba-sorba fagynak meg, Pétervárott sok ember még az ágyban is megdermeded, Németország és Francziaország összes folyóvizei befagynak, január 30-ikán és február 21-én borzasztó károkat okozva. Velencze jéggel körülzárt, a csatornák befagyvák. Épp úgy mint a 1795-ik évben, amikor Hollandiának és az alsó országoknak összes csatornái be voltak fagyva, azért azután a francziák könnyű módon foglalták el azokat. Bécs körül akkoriban kemény tél volt, de legalább elviselhető.

Az 1798—1799-iki fél keménységére, szigorúságára és tartósságára nézve az első helyet foglalja el az előzők mellett és a következőkkel szemben.