1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön

1775.

július 1. Igen nagy a forróság, az emberek nem mernek a szőlőhegyre dolgozni menni, félve a gutaütéstől.

július 15. A szárazságot hallatlan nagy felhőszakadás követte.

szeptember 16. A mai napon hazatért P. Provinciálistól hallottuk, hogy KOMPOLT, KÁPOLNA, és DEBRŐ községeket nagy jég verte; 4 font (2kg 24d) súlyú jégdarabok is hullottak, és a lakosság óriási károkat szenvedett. A kiáradt patakban 130 sertés elpusztult. Szárnyasok és egyéb jószágok nagy számban mentek tönkre; de a lehullott jegek két lovat is agyonvertek.

1776.

február 2. Ebben az évben nincs sok okunk az időjárást dicsérni. Csaknem mindennap napfényes idő volt, nedvesség nélkül, előzőleg pedig kemény fagyok voltak. Szokatlanul nagy hideg volt.

december 2. Az állandó bőséges esőzés okozta sár, az ezen a napon beállott fagy következtében kezdett megszilárdulni.

1777.

január 9. A hirtelen beállott hóolvadás következtében a várost víz fogta körül.

február 10. Leesett az első hó az idei télen. A föld már egészen kiszáradt.

március 7. A nagy mennyiségű hó, valamint a tartós erős hideg, a szokottnál is kellemetlenebb volt.

április 1—5. A hónap első napjai dühöngő széllel, hóval, faggyal terhesek voltak [hóviharok].

április 5. Kezdődött az eső.

június 24. APÁTFALVÁN sűrű havazás vastag hótakaróval borította el a hegyeket és környéküket. Az időjárás márciusira változott.

1779.

március 4. Ezen az éjjelen erős szél tombolt. A hó, melyet hozott, a nap melegétől még aznap eltűnt.

november 16. Leesett az első hó.

november 20. Tartós esőzés.

december 7. Beállott a szigorú hideg, erős széllel.

1785.

április 1., 2. Akkora hó volt, hogy az emberek csak igen nagy nehézséggel mehettek a templomba. Sokáig tartó erős hideg volt, a tartós hideg és a sok hó miatt mindenfelől sok panaszt lehetett hallani.

május 29. Éjjel óriási zivatar volt nagy mennydörgésekkel, jéggel vegyes felhőszakadás a szőlőkben nagy károkat okozott.

június 1. Igen nagy esőzés indult meg.

szeptember 29 — 30. Rendkívül hideg köszöntött be, majd fagy [mindkét nap], amely a szőlőben nagy károkat okozott.

november 15. Beállott a hideg idő, erős faggyal és eltartott december elejéig,

december. Ez a hónap még faggyal kezdődött és sárral fejeződött be.

1786.

január. Ez a hónap sárral indult és sárral végződött be.

május. Nagy esővel kezdődött, amely 11 napig tartott. Csaknem az egész hónap folytonos esőzésekkel múlt el.

november 2—9. Másodikán kezdett esni és esett 9-éig.

1788.

január. Esővel és köddel kezdődött, és ez a rossz időjárás elég sokáig tartott,

május 5—6. A hónap hideggel és faggyal indult.

1792.

szeptember 6., 7., 8. Ismételten nagy hőség volt, majd olyan óriási zivatarok vonultak el felettünk, amilyenek már emberemlékezet óta nem voltak.

november. A gyakori fagyok miatt a föld kezdett kiszáradni. A föld a szárazság következtében kezdett repedezni. Végre 28-án üdvözölhettük az esőt.

december 3. Az állóvizek kiszáradtak. A malmok a nagy szárazság miatt nem dolgozhatnak.

december 4. Az erős fagytól a föld tovább repedezik.

december 16. Erős hideg.

december 26. Ködös idő; az előző éjjel kiadós eső volt.

december 31. Tartósan ködös, kellemetlen idő. Ilyen utálatos módon fejeződött be az 1792-es esztendő.

1702. Rendkívül való árvizek lőnek az egész országban.

1709. Hallatlan s rendkívül való hidegek lőnek ezen télen nem csak Erdélyben, hanem egész Európában mindenütt, melyhez hasonlót ötszáz esztendők forgása alatt a históriák nem említenek. Számtalan embereket, és barmokat öle meg a hideg, és majdnem minden gyümölcsfák kiszáradának miatta; az egész tavaszon pedig és nyár kezdetén rettenetes szárazság lön, a gabona sem nőhet meg, a fű is mind kiég a réteken, ősszel pedig, mikor vetni kellene, s a fű is megsarjazott vala, szörnyű árvizek, égszakadások, egynéhány hetekig való sebes esők lőnek.

1730. Nagy zápor eső és felhőszakadás által a Duna egyéb vizekkel együtt elannyira megárada, hogy az egész Csallóköz elbontatott, mely által a gabona és szénában nagy kár lett.

1731. Irtóztató sok sáska láttatott ebben az esztendőben elannyira, hogy mintegy három vagy négy mértföldnyire sok helyen a földet beborította.

1792. Jó termés, de aratásra hosszan tartó nagy esőzések állván be, a gazdák könnyes szemekkel látták gabonáikat rothadni az Alföldön.

1801-ben Somogy vármegyében a lakosok fűrész port, összeörlött kukorica csutkát dagasztottak össze korpával s abból sütött kenyérrel tengődtek télen, tavaszra pedig az idő, sokan felpuffadtak ezen egészséget vesztő kenyértől s meghaltak.

1802. igen száraz esztendő volt.

1803-ban a haza némely vidékein a föld tavasz-őszig egyszer sem ázott meg.

1804. Aprilis 6-án kezdődött egy harmad napos fergeteg, temérdek borjú, bárány és birka fagyott meg a mezőn.

1816. Junius-júliusban 40 napi esőzés, honnét a széna barna és erőtlen, július 10—11-kén nagy hőség, a búza szemét megcsapta a hő. Augusztus közepe tájától — Szeptember közepéig ismét folytonos esőzés.

Bánát április 1.: A nyomorúság annál nagyobb lesz most már, mivel a szörnyű sok hó elolvadása által az a nélkül is igen vizes föld nem győzi beinni, egész tavak támadtak, melyek a vetéseket, kaszálókat és megzsugorgatott takarmányt is elnyelték. Némely birtokos vagy árendás minden marháját és őszi vetését elvesztette, és a mindenütt felbugyogó víz a tavaszi vetést lehetetlenné teszi.

Ezen évben 153 napon volt havazás, vagy esőzés.

1816. Január 29-én reggel vette kezdetét az ez évi annyira emlékezetes vihar. A felette apró, éles hó oly sűrűn esett, hogy a földet oly homály borította, miszerint tiz lépésnyi távolban nagyobb tárgyakat sem lehetett megkülönböztetni. A hó színe fakó, testszínü volt.

Az e vihar folytáni veszteséget 80,000-re számították szarvasmarha, ló és birkában.

1816-ban januárban a nagy vihar, februárban szenvedhetlen hideg, márciusban folyvást erős fagyasztó szelek, — az őszi gabonák nagy része kifagyott, julius 18-án nagy égi háború, esőszakadás és szélvész, augusztus 3-án ismét szélvihar.

A Tisza és Hortobágy is rendkivül megáradott, — temérdek árvíz kár. A hazában nagy éhség.

1819—1821. Az Alföldön minden rétek, mocsárok, de a kutak is kiszáradván, a nyájak és csordák a távol hegyes vidékekbe hajtattak legelő és vízhiány miatt a kopár és kiszikkadt síkokról.

1836-ban Erdélyben a kedvező időjárás, annak dacára, hogy junius elején 24 óránál tovább hó boritá a már teljes virágukban volt réteket és szálas vetéseket, kielégitő termést engedett.

Már az 1861-ik esztendő is száraz volt, 1862-ben a szárazság még fokozódott, — ősszel a vetések alá a földet kellőn megmunkálni nem lehetett, a tél hótalan, az 1863-iki tavasz kezdete csekély nyirkosságu, utóbb a tavasz és nyár felette aszályos volt.  (pont mint 2022-23. is)

A nagy Kunságbán Karczag 70 ezer holdas határa mint afrikai sivatag, a tenyészetnek semmi nyoma. Kúnhegyes, Madaras, Kisújszállás, Turkevi, Kunszent-Márton 200,000 holdnyi határa ugyanazon fokán áll a nyomornak, mint Karczag.

Legelőink porfészek, nem pedig tápláló növények hazája.

Az emberek füvet, a sertések húst esznek. Azok is, ezek is só nélkül. Ami megehető zöldet talál a szegény nép, összeszedi s ételnek megfőzi, az elhullott lovak hulláin pedig a sertések lakmároznak.

Egy dinnye s egy ló egy áru, ez is amaz is 25 garas. Akármerre megy az ember, az úton döglött lovakat talál.

1570, 1585-ben és 1590-ben szárazság folytán nagy éhség, s a szükségbeli kenyér pótlékok emészthetlensége miatt döghalál.

A tizenhetedik században 1606-ban, 1609-ben, 1622-ben, 1631, 1635-ben, 1636-ban, 1637-ben és 1638-ban, 1652-ben, 1653-ban, 1654-ben, 1666-ban volt nagy szárazság, ennek következtében terméketlenség, drágaság és éhség; 1650-től — 1661-ig íolytonosan száraz, aszályos idő járt.

A tizennyolcadik században 1709-ben, 1719-ben, 1746-ban, 1747-ben 1748-ban, 1780-tól 1785-ig száraz, 1790-ben 1794-ben és 1797-ben rendkivül aszályos időjárt.

A Tisza mellékén a szerencsétlen lakosság egy része sásgyökérből, bengyeléből készitett lepénnyel, és esett állatok húsával tengette életét, s maga Szolnok városa, hogy a város leginkább szegény lakosai éhen ne haljanak, a budai Generál Commandót 1791-ben 500 mázsa liszt erejeig, 1795-ben az udvari kamarát 1500 mérő gabona erejeig vette igénybe; — 1790-ben a szolnoki zárda ajtajához oly serege özönlött naponként az éhezőknek, hogy gyakran, főleg ebéd idején 300-nál is többen voltak, kik kenyérben vagy ételmaradványokban részesültek. Napközben pedig reggeltől estig szakadatlanul jöttek a zárdába, kenyeret kérvén, kik majd éhen vesztek el.

1801-ben a szárazság miatt a dunántúli hegyes vidékein nagy terméketlenség-, Somogy megyében

fürészpor, kukoricza csutka és korpából gyúrt kenyér-félével élődtek.

1802-ben. Igen száraz esztendő, Sopron megyében éhség.

1803-ben. Nagy aszályosság.

1805-ben. Hosszan tartó szárazság, drágaság.

1811-ben. Nagy szárazság.

1816-ban. Éhség, Ínség, drágaság; taraczk, moh és szalmakenyér.

1819—1822-ben Szárazság.

1830—1832 hideg száraz időjárás.

1836-ban. Aszály.

1841-ben. Aszályos időjárás, terméketlenség.

1846-ban. Aszályosság, Ínség, 1847-ben ennek folytán éhség.

1852-ben Szárazság.

1857-ben. Oly sülevényes és elaszott volt a mező, hogy a munkaállatokat már Nagy-Boldogasszony napja táján jászolyra kellett fogni.

1858-ban. Oly takarmány szükség volt, hogy feben, harmadában adták oda a barmosgazdák állataikat kitelelésre.

1861, 1862-ben. Szárazság, takarmány szükség.

1863-ban. Példátlan aszályosság, úgy hogy száz ezerekre megy az éhen elesett állatok száma; — H, M. Vásárhely városában, Csongrádmegyében hatóságilag 1200 munkaképtelen és 5000 munkaképes éhező íratott össze; Aradmegyében már augusztus végén 1980-at tett a munkára nem képes, 7349-et a munkaképes éhezők száma, s ezenfelül 8288 kisebb oly gazda találtatott, kik kölcsön segélyt szükségeinek, hogy munkaállatjaikat megtarthassák s vetőmagot szerezhessenek.

Ezen adatok azt mutatják, hogy az utóbbi 73 év alatt, mint mely időszakról megbízható hiteles tudomásunk van, 22 többé kevésbbé mostoha, terméketlen ínséges esztendő volt, s mig kellőnél több esőzés csak háromszor, 1792-ben, 1816-ban és 1853-ban volt, tizenkilenczszer a szárazság okozott ínséget.

https://mek.oszk.hu/22000/22013/22013.pdf