Klímaőrület - gyűjtemény
...az elmúlt 140 év során közzétett számos történelmi beszámoló, amelyek az éghajlatváltozásról szólnak, és gyakran katasztrofális lehűlést vagy felmelegedést jósolnak. Az alábbiakban néhány kivonatot közlünk ezek közül a beszámolók közül, amelyek már 1870-ben megjelentek:
"Változik az éghajlatunk? A mérsékelt nyarak és nyílt telek több éven át tartó sorozata, amely a múlt télen a Hudson völgyében a jégtermés majdnem teljes elmaradásában csúcsosodott ki, a kérdést helytállóvá teszi. Az idősebb lakosok azt mondják, hogy a telek már nem olyan hidegek, mint fiatal korukban, és mi mindannyian megfigyeltük az átlagos hideg jelentős csökkenését még az elmúlt évtizedben is." - New York Times, 1890. június 23.
"Ismét felmerül a kérdés, hogy a közelmúltbeli és régóta tartó megfigyelések nem utalnak-e egy második jégkorszak eljövetelére, amikor a most a trópusi nap tápláló melegében sütkérező országok végül átadják helyüket a sarkvidékek örökös fagyának és hójának." - New York Times, 1895. február 24.
Gregory professzor a Yale Egyetemről kijelentette, hogy "egy újabb világjégkorszak esedékes". Ő volt az amerikai képviselő a Pán-csendes-óceáni Tudományos Kongresszuson, és arra figyelmeztetett, hogy Észak-Amerika egészen a Nagy-tavakig délre eltűnik, Ázsia és Európa hatalmas részei pedig "eltűnnek". - Chicago Tribune, 1923. augusztus 9.
"A nap hőjének változására és a gleccserek dél felé való előrenyomulására vonatkozó felfedezések az utóbbi években felvetették a feltételezéseket egy új jégkorszak lehetséges eljöveteléről - Time Magazine, 1923. szept. 10.
Címlapon: "Amerika 1776 óta a leghosszabb meleg időszakon megy keresztül; a hőmérsékleti vonal 25 éves emelkedést mutat" - New York Times, 1933. március 27.
"Amerika a meteorológiai hivatal tudósai szerint az éghajlatváltozás küszöbén áll, visszatérnek a növekvő esőzések, a mélyebb havazás és a nagyapák korának hidegebb téljei". - Associated Press, 1934. december 15.
A melegedő sarkvidéki éghajlat gyorsabban olvasztja a gleccsereket, emeli az óceánok szintjét, mondja a tudós - "Az éghajlat rejtélyes felmelegedése lassan megmutatkozik a sarkvidéken, ami "komoly nemzetközi problémát" okoz, mondta ma Dr. Hans Ahlmann, neves svéd geofizikus. - New York Times, 1937. május 30.
"Grönland sarkvidéki éghajlata olyan következetesen mérséklődött, hogy a vadászok közösségei halászfalvakká alakultak át. A nyugati partról eltűnő tengeri emlősök helyét tőkehal és más halfajok vették át a terület déli vizeiben." - New York Times, 1954. augusztus 29.
"A kis-amerikai időjárási feljegyzések elemzése az éghajlat folyamatos felmelegedését mutatja az elmúlt fél évszázadban. Az antarktiszi előőrsön az átlaghőmérséklet emelkedése mintegy öt Fahrenheit-fokot tett ki". - New York Times, 1958. május 31.
"Az utóbbi időben számos nemzet több ezer tudósa mászott hegyeket, ásott alagutakat a gleccserekben, utazott az Antarktiszra, sátorozott az úszó sarkvidéki jégen. Céljuk egy lenyűgöző rejtély megoldása volt: mi történik a világ jegével?" - New York Times, 1958. december 7.
"Az éghajlatváltozás okairól folytatott egyhetes tanácskozás után úgy tűnik, hogy a több kontinensről érkező szakemberek egybehangzóan csak egy dologban jutottak egyetértésre: egyre hidegebb van." - New York Times, 1961. január 30.
"Mint egy hatalmas fésűs hajó előtt lovagló kenu, a Föld a lakóival együtt egy hatalmas éghajlati hullám lejtőjén van, amely egy újabb jégkorszak felé sodor bennünket." - Los Angeles Times, 1962. december 23.
"Bernt Balchen ezredes, sarkkutató és repülős, egy tanulmányt terjeszt a sarkvidéki szakemberek között, amelyben azt javasolja, hogy az északi-sarki jégtakaró vékonyodik, és hogy az óceán az Északi-sarknál egy-két évtizeden belül nyílt tengerré válhat." - New York Times, 1969. február 20.
"1985-re a légszennyezés a Földet érő napfény mennyiségét a felére csökkenti... ..." - Life magazin, 1970. január
"Tíz éven belül minden fontos tengeri állatfaj kihal. A partvidék nagy területeit ki kell majd üríteni az elpusztult halak bűze miatt." - Paul Ehrlich, Föld napja, 1970
"A civilizációnak 15 vagy 30 éven belül vége lesz, ha nem teszünk azonnali lépéseket az emberiség előtt álló problémák ellen. Olyan környezeti válságban vagyunk, amely veszélyezteti ennek a nemzetnek és a világnak, mint az emberi lakhatásra alkalmas helynek a fennmaradását." - Barry Commoner (Washington Egyetem), Föld napja, 1970.
A megnövekedett por, a felhőtakaró és a vízgőz növekedése miatt "a bolygó lehűl, a vízgőz leesik és megfagy, és egy új jégkorszak születik". - Newsweek magazin, 1970. január 26.
"Az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagyszabású vizsgálatokat indít annak megállapítására, hogy miért válik egyre fagyosabbá a sarkvidéki éghajlat, miért vastagodott meg az utóbbi időben vészjóslóan a sarkvidéki tengeri jég egyes részei, és hogy e jégtakaró kiterjedése hozzájárul-e a jégkorszakok kialakulásához." - New York Times, 1970. július 18.
"A következő 50 évben a finom por, amelyet az ember a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légkörbe juttat, a napsugarak olyan nagy részét fogja kiszűrni, hogy a Föld átlaghőmérséklete hat fokkal csökkenhet. Ha a kibocsátást öt-tíz éven keresztül fenntartják, az elegendő lehet egy jégkorszak kiváltásához." - Washington Post, 1971. július 9.
"Már most is egyre hidegebb van. Valamelyik nyárközépi napon, talán nem túl messze a jövőben, kemény, gyilkos fagy söpör majd végig Saskatchewan, Dakota és az orosz sztyeppék búzamezőin. . . ." - Los Angles Times, 1971. október 24.
"Egy nemzetközi szakértői csoport nyolc éghajlati mutató alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt 30 év lehűlési tendenciájának nem látszik vége, legalábbis az északi féltekén"." - New York Times, 1978. január 5.
"Hét ország klímaszakértői körében végzett felmérés szerint egyetértés van abban, hogy az évszázad végéig nem lesz katasztrofális változás az éghajlatban. A szakemberek azonban szinte egyformán megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy felmelegedés, lehűlés, vagy egyáltalán nem lesz változás." - New York Times, 1978. február 18.
"A globális felmelegedési tendencia hőhullámokat, porszáraz mezőgazdasági területeket és betegségeket hozhat, mondták a szakértők... E forgatókönyv szerint az Md. állambeli Ocean City üdülőváros 2000-ig 39 lábnyi, a következő 25 évben pedig összesen 85 lábnyi partvonalat veszít." - San Jose Mercury News, 1986. június 11.
"A globális felmelegedés arra kényszerítheti az amerikaiakat, hogy 86 újabb erőművet építsenek -- 110 milliárd dollárért --, hogy 20 év múlva is működjenek a légkondicionálóik, állítja egy új tanulmány... A kutatók számítógépes modellek segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés 2010-re országszerte két fokkal emeli az éves átlaghőmérsékletet, és az energiafogyasztás miatt 86 új, közepes méretű erőművet kellene építeni - Associated Press, 1989. május 15. - Associated Press, 1989. május 15.
"New York valószínűleg olyan lesz, mint Florida 15 év múlva." -- St. Louis Post-Dispatch, 1989. szeptember 17.
"[1995-re] az üvegházhatás szörnyű szárazsággal pusztítaná el Észak-Amerika és Eurázsia központi területeit, terméskiesést és élelmiszerlázadásokat okozva... . [1996-ra] a nebraskai Platte folyó kiszáradna, miközben a préri felső talajának fekete hóvihara az egész kontinensen megállítaná a forgalmat az autópályákon, lecsupaszítaná a festéket a házakról és leállítaná a számítógépeket.... A mexikói rendőrség begyűjti a Mexikóba özönlő illegális amerikai migránsokat, akik földmunkásként keresnek munkát." - "Dead Heat: The Race Against the Greenhouse Effect," Michael Oppenheimer és Robert H. Boyle, 1990.
"Úgy tűnik, hogy nagyon jó okunk van azt feltételezni, hogy az El Ninók egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, és néhány éven, vagy évtizeden belül állandó El Ninóba kerülünk. Tehát ahelyett, hogy egy-két évig hűvös időszakok lennének, El Ninók jönnek majd El Nino után, és ez lesz a normális. És lesz egy olyan El Nino, amely 18 hónap helyett 18 évig tart" - mondta Dr. Russ Schnell, a Mauna Loa Obszervatórium légkörkutató tudósa. - BBC, 1997. november 7.
"Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt a Himalája egyes gleccserei tíz éven belül eltűnhetnek. Az üvegházhatású gázok felhalmozódását okolják az olvadásért, ami a térségben emberek millióit érintő aszályhoz és áradásokhoz vezethet." -- The Birmingham Post, Anglia, 1999. július 26.
"Az idei év (2007) valószínűleg az eddigi legmelegebb év lesz a világon, és megdönti az 1998-ban felállított jelenlegi rekordot." - ScienceDaily, 2007. január 5.
Az Északi-sark felmelegedése olyan drámaivá vált, hogy az Északi-sark idén nyáron (2008) elolvadhat - jelentik az éghajlatváltozás hatásait terepen tanulmányozó tudósok. "Valójában azt vetítjük előre, hogy az idei évben az Északi-sark [a történelemben] először lehet jégmentes" - mondta David Barber, a Manitobai Egyetem munkatársa a National Geographic Newsnak a C.C.G.S. Amundsen kanadai kutatójégtörő fedélzetén. - National Geographic News, 2008. június 20.
"Az éghajlat tehát tovább fog változni, még akkor is, ha maximális erőfeszítéseket teszünk a szén-dioxid növekedésének lassítására. A sarkvidéki tengeri jég a következő évtizedekben el fog olvadni a nyári időszakban. A hegyi gleccserek, amelyek friss vizet biztosítanak az emberek százmillióit ellátó folyók számára, el fognak tűnni - gyakorlatilag az összes gleccser eltűnhet 50 éven belül. . . Nyilvánvaló, hogy ha elégetjük az összes fosszilis tüzelőanyagot, akkor elpusztítjuk a bolygót, amit ismerünk.... A bolygót a jégmentes állapot felé indítanánk el, a tengerszint 75 méterrel magasabb lenne. Az éghajlati katasztrófák folyamatosan bekövetkeznének." Dr. James Hansen (NASA GISS), The Observer, 2009. febr. 15.
Éghajlatváltozás? Igen, az elmúlt 140 év alatt bőven volt belőle. A "korabeli szakértők" figyelmeztetései ellenére, amelyek a közelgő éghajlati katasztrófákról szóltak, az emberiségnek valahogy sikerült túlélnie. Körülbelül egy évtized múlva, miután a Föld éghajlata ismét megváltozik, azok, akik elég idősek, szórakozottan fognak visszaemlékezni arra az időre, a 21. század elején, amikor a világ megőrült a "globális felmelegedés" nevű képzeletbeli fenyegetés miatt.