Cesare Emiliani, a Miami Egyetem tengeri geológusa szerint, ha a Föld közelmúltbeli története alapján meg lehet állapítani, hogy egy új jégkorszak valósággá válhat.
Emiliani a Science című folyóiratban megjelent írásában arról számol be, hogy a Föld az elmúlt 400 000 évben legalább nyolc szélsőségesen hideg és hét tikkasztóan meleg időszakon ment keresztül. Következtetését a Karib-tengerből származó óceáni üledékmagok alapján vonta le. Az apró tengeri állatok maradványaiból álló réteges üledék az éghajlati változásokról tanúskodik. Amikor az óceánok felmelegednek, az apró élőlények héjában csökken az oxigén-18 izotóp és a közönséges oxigén aránya; amikor a hőmérséklet csökken, az oxigén-18 koncentrációja emelkedik. Ráadásul az arányok azután is megmaradnak, hogy az élőlények elpusztulnak, és üledékrétegekké süllyednek. Így, mivel ezek a rétegek már könnyen keltezhetők, a héjakat tanulmányozva megállapíthatók a múltbeli hőmérsékleti tendenciák.
A tudósok egykor úgy vélték, hogy négy, egyenként 100 000 évig tartó jégkorszak volt, amelyeket legalább hasonló hosszúságú meleg időszakok választottak el egymástól. Emiliani, valamint a Columbia Egyetem munkatársai, David Ericson és Goesta Wollin vizsgálatai azonban azt mutatták, hogy a jégkorszakok mindössze 10 000-20 000 évig tartottak. Emiliani szerint ráadásul a köztük lévő, klimatológiailag kényelmes intervallumok geológiailag is rövidek voltak. Így, figyelmeztet Emiliani, a jelenlegi "kellemes éghajlatú" időszak, amely már 12 000 éve tart, hamarosan véget érhet, talán a következő 2000 vagy 3000 évben.
Milyen irányba fog ezután fordulni a Föld éghajlata? Emiliani nem hajlandó találgatni. De ha az ember továbbra is folytatja "az éghajlatba való beavatkozását az erdőirtás, a városfejlesztés és a szennyezés révén" - mondja Emiliani a tipikus tudományos zsargonban -, "hamarosan vagy egy elszabadult eljegesedéssel, vagy egy elszabadult eljegesedéssel szembesülhetünk, mindkettő elfogadhatatlan környezeti stresszt okozna".