Pusztító felhőszakadás (1910)
1910 június 13.-án Krassó-Szörény vármegye déli része pusztító felhőszakadás szintere volt. A kíséretében előállott áradás annyira katasztrofális természetű volt, az eső kiterjedése oly nagy, a mennyiségek oly rendkívüliek s az összes kisérő jelenségek oly szokatlanok, hogy a meteorológiai intézet indíttatva érezte magát, hogy az események színhelyére meteorológust küldjön.
A vármegye kukoricalisztből, burgonyából, babból, sóból, kenyérből s némi szalonnából álló inségadományának átvételére sorakozott lakosságát Ujsopol községében látva, ahol a lakosságnak nem csupán a fedél a fejük fölül, hanem a szó szerinti értelemben a talaj is a lábaik alól, nevezetesen a termőréteg a csupasz szikláig elúszott, oly kép, amely a meteorológiai események teljességétől hátrány nélkül nem választható el.
Többször volt alkalmam jóval több mint 1 m3 ürtartalmú szikladarabokat látni, melyeknek friss törési felületei s még éles élei e »vándorok« egész fiatal korát mutatták a falu közepén emelkedéseken és egyebütt.
A rengés megerősítést nyert még a nagyszámú földcsuszamlástól is. A Bibel-féle birtokon az erdei talaj gazdag tűlevelűfaállományával kiterjedt területen a völgybe csúszott.
Egy további, az egész sújtott vidéken egyértelműleg tapasztalt jelenség volt az égboltozat szakadatlan lángolása a gyors egymásutánban következő elektromos kisülések következtében.
»Tuffa-forrás« normális 60 másodpercliternyi vízhozamát néhány rövid perc alatt több mint 3.000-re fokozta.
a helységen átfolyó patak vízállása 1 óra 15 p. alatt 130 cm.-rel emelkedett.
Ujsopot községet tulajdonképpen két árhullám semmisítette meg, ami e község fekvésében leli magyarázatát. Egyszer Bucsáva hegyipatak s egyszer a Néra árhullámai öntötték el.
Életét vesztette összesen 188 ember, továbbá 94 ökör, 41 ló, 81 tehén, 519 disznó, 1.648 juh, 154.432 szárnyas és 187 méhcsalád. Ezenkívül 426 ház egészen, 660 részben, 958 melléképület egészen, 432 részben megsemmisült. Kővel és törmelékkel elárasztatott, avagy elmosatott összesen 1.399 katasztrális hold szántóföld. Egy községnek (Ujsopot) egészen, hatnak részben át kell költözködnie. Összesen 95 helység szenvedett kárt, 163.982 lakossal. A zivatarkatasztrófa 12.337 családot ért mintegy 45.000 családtaggal.
---
Tél a tavaszban (1913)
Ismét tél van.
1913. Április 10.-én a minimum —2'0 R°
11 .-én —1-0 R°
12.-én —4-5 R°
13.-án —4-5 R°
Április hó 12.-én délután 7 órakor elkezdett havazni s azóta esik a hó szakadatlanul, erős északi szél pedig hordja a havat. A hóréteg vastagsága eddig 25 cm. Bakonynána, (Veszprém m.) Konez Rezső.
Tegnap egész nap E — Eny, majd D és Dny orkán. Rohanó felhősávokkal; néha hópelyhek vegyes szitáló esővel esnek, majd vaknap látszik. Este 7 órakor szitáló eső kezd esni; éjjel óriási E széllel hó esik. Be van borulva, tartós havazás várható. A fűzfák egész zöld lombozata a reá fagyott hótól letöredezik. Barack, cseresznyefa teljes virágban, reájuk fagyott hótól letöredeznek. A hóréteg vastagsága 20 cm., —2° R hideg. Kolozsnéma (Komárom m.), 1913 április 13.-án reggel 7 óra
Tizenhat év óta szolgálom a meteorológiai intézetet, de még ilyen rettenetes időről nem volt szerencsém beszámolni. A márciusi szép idő után e hó 10.-e óta itt olyan hózivatarok vannak, amire még a legöregebb emberek sem emlékeznek. Különösen ma, 13.-án, valóságos szibériai idő van; a hó meghaladja a 20 cm. magasságot és a vihar oly nagy, hogji- az utakat látni sem lehet. 1901-ben volt április 19.-én szintén nagy hóvihar, de a maival nem lehet összehasonlítani.
A rohamos olvadás dacára ez a nagy mennyiségű hóviz mégsem okozott áradást, sőt már porzott a föld akkor, mikor még a hó nagy foltokban borította a talajt, minek oka, hogy az altalaj nem volt megfagyva.
---
1875. Június 26. — Katasztrofális felhőszakadás és jégeső Budán. 3—4 óra alatt 103 mm eső esett. A megáradt ördög-árok felszakította boltozatát, hidakat, házakat lakókkal együtt, szekereket elsodort; a Vérmező és Kelenföld sík tengernek látszott.
https://pestbuda.hu/cikk/20200626_hazakat_vitt_el_a_nyari_zaporbol_lett_...