F4-es tornádó Magyarországon (1924)

1924. június 13-án Bia és Vác között egy F4-es erősségű tornádó tarolt, tölcsére 1-1,5 kilométer széles volt, és több száz kilométeres forgási sebessége! A tornádó Etyek és Bia között ért földet, és északkelet felé haladva Vácig több települést is érintett, a földet éréskor kb. 500 m széles volt, és rohamosan szélesedett. Bia volt az első település, amin átrobogott és tulajdonképpen 6 perc alatt megsemmisítette! Különösen nagy volt a pusztítás a település nyugati részén, ahol néhol földig le voltak rombolva a házak. Bián 5 halottról tudtak és 70 sebesültről. Bia 450 házából csak 50 maradt meg, a többi nagyrészt megsemmisült! A következő település, amit a halálos förgeteg megsemmisített, Páty volt. A település nagyobb része tulajdonképpen eltűnt a föld felszínéről! Különösen igaz volt ez a nyugati Burgundia falurészre, ahol a házak a földfelszínnel voltak egyenlőek! Az örvényben rengeteg törmelék, házak, emberek és további súlyos tárgyak forogtak, a szemtanúk azt mondták olyan volt a hangja mint maga a gonosz, mintha több tehervonat robogott volna át fölöttük. A szemtanúk elmondása szerint a tölcsér szélessége ekkor már közel másfél kilométer volt. A következő település, ami a tornádó útjába esett Pilisszentiván volt, ahol 35 házat súlyosan megrongált, 40 ház tetejét elvitte és egy kőszénnel megrakott teherkocsit pedig felborított. Ezután Pilisvörösvár következett, amelynek csak a nyugati részét érintette a forgószél, és több házban okozott kisebb-nagyobb károkat. A gyümölcsösökben viszont irtózatos pusztítást végzett, öreg dió és cseresznyések százait döntötte ki tövestől. Egy öreg diófa a tornádó magjába került, megforgatta minden irányba, de mégis állva maradt. A domborzati viszonyok miatt a vihar újra erőre kapott. Ezek után átkelt a Budai hegyeken, és nem oszlott fel, de tölcsérének átmérője már 2 km körül volt! Tahin 58 ház rongálódott meg, és több ezer fa kitört. A tornádó a Vác-verőcei vasútvonalnál kezdett veszíteni erejéből, de még mindig F3-F2 körül volt az ereje. Ezek után áthaladt a visegrádi hegységen, és még itt sem szűnt meg, majd áthaladt a Duna kanyaron, Vác megúszta a komolyabb károkat. A tornádó tovább haladt északkelet felé Nógrád megyében, és valahol a Börzsönytől északkeletre az ereje jelentősen lecsökkent, és a tölcsér lassan feloszlott. Nem kétséges hogy ez volt Magyarország talán legnagyobb és legerősebb tornádója. Amerikában ennél jóval erősebb tornádók is kialakulnak, de még ott is nagyon ritkán fordul elő, hogy egy tornádó ilyen hosszú pályát hagyjon maga mögött ilyen széles sávban! Becslések szerint a tornádó legerősebb stádiumában a szélsebesség, a lökésszerű szélrohamként meghatározott értéke elérte a 374 km/h, ez erős F4 kategóriájú tornádót jelent. Ez így óriási jelentőségű, versenyre kelhetne akár az oklahomai tornádókkal is! A hivatalos adatok szerint 9 ember halt meg, több mint száz pedig megsebesült, két települést pedig gyakorlatilag teljesen újra kellett építeni. Az összesített kárérték egyes források szerint 50 milliárd korona volt, mások szerint 170 milliárd! Egyúttal megdőlt a valaha mért legalacsonyabb légnyomás is amit Magyarországon mértek, ami a tornádó magjában uralkodott! Számítások alapján a légnyomásérték legalább 50 mm-rel csökkent, de szélsőértéken akár a 675 mm-es légnyomásérték alá is eshetett a ciklon magvába. Ez volt Európa egyik legtragikusabb forgószele, és Magyarország legnagyobb tornádója.

---

A meteorológus azt sem jelentené ki, hogy gyakrabban alakulnak ki tornádók a klímaváltozás miatt. Egyszerűen arról van szó, hogy több az észlelés. A technika fejlődésével ma már mindenki olyan fényképezőgépes telefonokkal járkál, ennek köszönhető, hogy ma már a pusztán kialakuló kis porördögökről is mindenki tudomást szerez, de 40-50 évvel ezelőtt egy tőlünk nem is olyan messze, néhány tíz, vagy száz kilométerre elhaladó tornádóról senki sem tudott.

https://index.hu/tudomany/2013/05/22/magyarorszagon_nem_alakulhatnak_ki_...

Történelmi tornádók Magyarországon (1900–1950)

1913. augusztus 7. Duna–Tisza köze A korabeli feljegyzések szerint jelentős károkat okozott a térségben.

1926. június 1. Kaba A helyi beszámolók szerint jelentős károkat okozott a településen.

1930. május 8. Hegyalja A tornádó több szőlőültetvényt is elpusztított a térségben.

1938. augusztus 8. Nábrád A vihar több ház tetőszerkezetét rongálta meg.

1941. április 26. Nagykőrös A tornádó fákat csavart ki és épületeket rongált meg.

1941. május 2. Mezőbánd Jelentős mezőgazdasági károkat okozott a térségben.

1947. július 9. Felsődobsza A tornádó több házat megrongált, de személyi sérülés nem történt.

Tornádótölcsért hazánkban először Sőregi János régésznek sikerült lefényképeznie 1938-ban a Szamosháton. A képeket a debreceni Déri Múzeum archívuma őrzi. A károk alapján arra következtethetünk, hogy az eddig előforduló magyarországi tornádók erőssége a Fujita-Pearson-skálán legföljebb az F2-es értéket érte el.

Emlékezetes még az 1926. évi kabai ikertornádó, akkor két szomszéd felhőből nyúlt le egy-egy tornádótölcsér. 1972-ben a Balaton fölött víztölcsér (tromba) alakult ki, majd gyökerestül csavarta ki a balatonfüredi Tagore-sétány fáinak tucatjait.

Időnként tornádó közelségére utaló egyéb jelekről is beszámolnak a tudósítások. Ilyen például az, amikor forgószél által felkapott tárgyak potyogtak az égből. Nagykanizsa közelében 1939. július 9-én békaeső hullott: a szemtanúk mintegy 300 méter hosszú sávban láttak apró tüzesbékákat (vöröshasú unkákat) potyogni az égből. Tarpán 1934-ben és 1942-ben is megfigyeltek halesőt. Az apró halacskákat mindkét esetben a Tisza közeli öntésterületéről emelhette föl a forgószél tölcsére.

https://www.origo.hu/tudomany/1899/12/19991004tornadok

Main menu

Main menu

F4-es tornádó Magyarországon (1924)

Search form

Main menu

You are here

Main menu

User login

F4-es tornádó Magyarországon (1924)