Megváltozott-e az éghajlat? (1943)

Az utóbbi évek meglehetősen szélsőséges időjárásával kapcsolatban egyre több oldalról halljuk hangoztatni, hogy éghajlatunk megváltozott. Gazdasági szaklapokban is felbukkant a kérdés. Sokan a mostani háború borzalmas erejű robbanóanyagait, illetve az Alföld vízrendezését szeretnék felelőssé tenni az időjárás szeszélyes voltáért, éppen ezért célszerűnek tartjuk, hogy e kérdésben a meteorológiai tudomány álláspontját ismertessük.

Az 1940-es években pedig szárazság miatt egyáltalában nem panaszkodhatunk; elég ezzel kapcsolatban rámutatni a 3 éven át elszenvedett árvíz- és belvíz károkra. A hivatalos időjárási feljegyzések szerint az 1930-as évek elején tényleg erős szárazság uralkodott (különösen 1935 nyarán), 1936 óta azonban minden évben (1938 kivételével) az átlagosnál jóval több csapadék hullott és 1937-ben (egyes helyeken 1940-ben) a XX. század legcsapadékosabb esztendejét értük meg és éppen május volt a legcsapadékosabb hónap, 1942-ben és főként 1943-ban már tényleg kevesebb volt a csapadék és különösen az ősz volt mindkét évben nagyon száraz és meleg.

Időjárásunk az utóbbi években tényleg a rendestől eltérő volt, azonban a legnagyobb ritkaságszámba éppen a „normális“ időjárás megy. Abban igaza van az említett cikk írójának, hogy mostanában nagyon későn tavaszodik és helyes az a megjegyzés is, hogy a nyarak hűvösebbek lettek, a telek viszont (legalább is 1940-ig) 30 éven át túlnyomóan enyhék voltak.

...az utolsó évtizedek időjárásjellegének változásai nagy területre terjednek ki és pl. a sarkvidék éghajlata a 19. századhoz viszonyítva 10 foknál is többel melegebb lett. Általában az időjárás sokkal változékonyabb most, mint pl. a 1880-as, 1890-es években volt. Scherhaag vizsgálatai szerint, mint azt már Wagner is megállapította az 1800-as évek óta tart a kontinentálitás csökkenése és a periódus mint látjuk 220 évet tesz ki.

A napsugárzásváltozások mérhetők is és ezeket szembeállítva időjárási feljegyzésekkel, megállapítható volt köztük a párhuzamosság. Erős naptevékenység esetén az időjárásváltozékonysága nagyobb. A naptevékenység pedig éppen 1937—38-ban érte el maximumát, érthető tehát, hogy időjárásunk is ebben a napfoltciklusban volt a legváltozékonyabb, legszélsőségesebb. (A Nap hatalmas tevékenységét jellemzi az is, hogy hazánkban az utolsó 5 év alatt többször is lehetett északifényjelenséget látni.)

Érdekes, hogy 1870. évi erős naptevékenységet megelőző években is (1863) nagy szárazság uralkodott és már ekkor felmerült az éghajlatváltozás kérdése („Alföld kiszárítása“) körüli vita, amit csak az 1880—90 között beállott csapadékosabb időjárás hallgattatott el. Annak idején ui. szintén divatban volt az Alföld vízrendezését tenni felelőssé az éghajlat látszólagos megváltozásáért.