A globális felmelegedés - a Föld felszíne közelében a globális átlaghőmérséklet 1900 óta bekövetkezett körülbelül 0,8 ± 0,1 °C-os emelkedése - okai nem olyan nyilvánvalóak, mint ahogyan azt néhány közelmúltbeli tudományos publikáció és a népszerű média sugallja. Azt állítjuk, hogy a Föld felszíni átlaghőmérsékletében bekövetkezett változások közvetlenül a Nap dinamikájának két, egymástól jelentősen eltérő aspektusával függnek össze: a Nap besugárzásának rövid távú statisztikai ingadozásaival és a hosszabb távú napciklusokkal.
https://pubs.aip.org/physicstoday/article-abstract/61/3/50/413370/Is-cli...
Ha ugyanis a Nap okozta éghajlati változások nagyok és gyorsak lennének, ez megnehezítené az antropogén hatásoknak az elmúlt évszázad műszeres adatainak pontos feljegyzéseiből való kivonását. Ezért a Nap és az éghajlat közötti összefüggések még soha nem voltak olyan ellentmondásosak, mint napjainkban, és olyan vitát képeznek, amely gyakran elkerüli a tudományos színteret.
Az 1980-as évek elejéig a Nap és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot a tágabb éghajlati közösség még mindig gyanakvással szemlélte, és gyakran "tabutéma" maradt a napasztrofizikai közösségben. Ennek fő oka a Nap aktivitása és besugárzása, azaz a Föld és a Nap közötti átlagos távolságban egy felszíni egységre jutó energia mennyisége közötti okozati összefüggés alapvető ismereteinek hiánya volt. Sokáig még a Nap által kisugárzott energiát is változatlannak feltételezték. Ez vezetett a "napállandó" kifejezés használatához, amelyet 1838-ban Pouillet formalizált, és először mérte meg kvantitatív módon.
Egy dologban biztosak lehetünk: a naptevékenység a közelmúltban változó volt. A műholdak által végzett méréseknek köszönhetően ma már világos, hogy a "napállandó" is ingadozik rövid időskálákon, hetektől évekig terjedő skálákon. A 11 éves ciklust a teljes napsugárzás mintegy 0,1%-os ingadozása jellemzi. Paradox módon a besugárzási erősség növekszik...
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0012821X06004328