REZSIMVÁLTÁS

Éghajlati rezsimváltás (climate regime shift )

Az éghajlati rezsimváltás egy éghajlati rendszer statisztikai tulajdonságaiban bekövetkező viszonylag hirtelen és tartós változást jelent, amely az egyik stabil állapotból egy másikba vezet át. Ezek az eltolódások a hőmérséklet, a csapadékmennyiség, az óceáni áramlatok vagy az éghajlat más aspektusainak változásával járhatnak, és jelentős hatással lehetnek az ökoszisztémákra és az emberi társadalmakra.

A climate regime shift (klímarezsim-váltás vagy éghajlati rendszerátállás) lényege, hogy a Föld klímarendszere hirtelen és tartósan átvált egy másik, viszonylag stabil állapotba. Ez nem fokozatos változást jelent, hanem ugrásszerű átalakulást, amely során a korábbi éghajlati jellemzők (például hőmérséklet, csapadék, áramlások) megváltoznak, és hosszabb időre fenn is maradnak.

Hirtelenség: A rezsimváltásokat inkább a viszonylag gyors átmenet jellemzi, mint a fokozatos változás.

Tartósság: Az új állapot jellemzően jelentős ideig, gyakran évtizedekig fennmarad, nem pedig rövid távú ingadozás.

1. 1920–30-as évek északi atlanti rezsim-váltása

  1. A 1920-as évek elején az északi Észak-Atlanti-óceán hirtelen és tartósan felmelegedett, csökkent a tengeri jégborítás, nőtt az Atlanti-tenger részfolyóinak beáramlása egészen az 1950–60‑as évekig .
  2. Ez alapvető változásokat hozott a halállományokban: a meleg vízi fajok (pl. tőkehal, hering) észak felé vonultak, egyesek akár 1200 km‑t is .

2. Többszörös Észak‑Csendes‑óceáni (PDO) váltások

A PDO index alapján a 20. században több rezsim‑váltás is bekövetkezett :

  1. 1924/25: átmenet “meleg” fázisba.
  2. 1945/46: váltás “hideg” fázisba.
  3. 1976/77: a híres meleg fázis kezdete.
  4. 1988/89: egy újabb hideg rezsim, Nyugat‑Csendes-óceáni telepedéssel.
  5. 1997/98: visszaállás hideg/hullámzó fázisba, jelentős tengeri ökoszisztéma-változásokkal.

3. Globális 1980‑as évtizedi klímarezsim‑váltás

  1. Elemzések több bioszférikus és atmoszferikus folyamatban (felső légkör, óceánok mélységei) világméretű változást mutatnak az 1980‑as években .
  2. A jelenséget részben a természetes (pl. El Chichón vulkán) és antropogén felmelegedés közös hatása indította el.

4. Déli féltekei poszt‑1970‑es évek rezsimváltás

  1. A déli féltekén a 1970–80‑as időszakban változás következett be a déli sarkvidéki szélzóna és az óceánfelszín hőmérsékletének összefüggő változásaiban (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov).
  2. Ez érintette Ausztrália déli részének csapadékmintáit és az alsó‑óceáni baroklin instabilitást.

5. 1996/97 Csendes‑óceáni rezsim‑váltás

  1. Egy erős, El Niño‑szerű állapot lépett életbe a Csendes‑óceánon a 1996–97-es átmenettel, ez is rezsimváltásnak tekinthető .
  2. A váltás jellemző volt a trópusi ciklon‑aktivitás csökkenésére is a nyugati Pacifikban .

Ökoközösségi példák (tengerbiológiai)

  1. A North Sea (Északi-tenger) az 1980‑as évek közepén melegedett fel, ami a plankton és halpopulációk alapvető átrendeződését váltotta ki .
  2. A Northern Hemisphere pelagikus rendszereiben (1980‑as, 1988‑89‑es és 1998‑as években) több földrajzi tengerben szinkron rezsimváltozások történtek .

 1. Antarktisz-tengeri jég regime-váltás (post‑2007, főként 2016 után)

Az 1978–2007 közötti viszonylag stabil jégborítást követően 2007–2016 között rekordmagas, majd 2016 után többségében csökkenő trendet tapasztaltak az antarktiszi tengeri jég kiterjedésében. Ez statisztikai értelemben rezsim‑váltásra utal (en.wikipedia.org). Ugyanakkor az elmúlt években az óceán hőtartalma is nőtt, ami fokozza a változás mértékét.

 2. Antarktiszi hőmérsékleti rekordugrás (2022)

2022 márciusában a Concordia bázison 38,5 °C‑kal haladták meg az átlagos szezonális hőmérsékletet – ez a „világrekord” ugrás alkalmas arra, hogy a Dél‑sarkvidék kiegyensúlyozatlansága és rezsim‑váltásának előjele legyen . A növekvő meleg levegő beáramlása és a tengeri jég csökkenése „visszafordíthatatlan rezsim‑váltásra” utal .

 3. Az Atlanti Meridionális Körforgás (AMOC) gyengülése

Új kutatások szerint az AMOC, amely a Golf‑áramot és az óceáni hőszállítást irányítja, már 15 %-kal gyengült 1950 óta, és közeledhet egy hirtelen összeomlás felé (tipping point) (theguardian.com). Az IPCC 6. jelentése szerint ugyan az összeomlás 2100 előtt nem valószínű, de a gyengülés 21. századi kibontakozása nagyon is reális (en.wikipedia.org).

 4. Északkelet-Grönland ökoszisztéma‑átmenete

2022-ben az északkelet-grönlandi tengeri ökoszisztémában drámai változást figyeltek meg: a korábban jéggel borított terület melegedése miatt jelentős számban jelentek meg ott delfinek, bálna‑ és gyilkos bálnafélék – ez egy tipikus, helyi, de hosszútávú, visszafordíthatatlan rezsim‑váltás .

 5. Globális óceáni meleg vízhullámok / Marine Heatwaves (MHW)

Az elmúlt 20 évben megduplázódtak a globális óceáni melegvízhullámok (MHW) . Modellezések szerint először a 2014-es, “Blob” esemény tapasztalható, de előrevetítenek egy közel‑állandó magas-hőmérsékletű rezsimbe való átmenetet a XXI. század végére, különösen magas emissziós forgatókönyv mellett .