Az üvegházhatás szüneteltetése

Az üvegházhatás fokozható a légkörben lévő üvegházhatású gázok és vízgőz növekedésével, a felhőzet csökkenésével gyengíthető. Ha ez a két intézkedés ellensúlyozza egymást, akkor a globális üvegházhatás megszakad.

Összességében a felhőzet csökkenő tendenciája a domináns tényező az üvegházhatás megszűnésében.

A Föld környezete az üvegházhatás miatt alkalmas az élet számára. Bolygónk az ipari forradalom óta egyre melegebbé vált az üvegházhatást nagymértékben fokozó, megnövekedett üvegházhatású gázkibocsátás miatt. A Föld Ts emelkedésének üteme azonban az utóbbi években lelassult. Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy ez a globális felmelegedési szünet együtt jár-e az üvegházhatás szünetelésével.

Az OLR és a Ts különböző tendenciái a különböző időszakokban eltérőek, ami az 1990-es évek eleje óta a légköri és felszíni üvegházhatás szünetéhez vezet. Ez a szünet nemcsak az óceánok, hanem a kontinensek felett is fennáll. További elemzések azt mutatják, hogy ez a szünet nagy valószínűséggel az 1992 utáni több La Niña esemény következménye. Az erős La Niña fázisban mind a légköri vízgőz, mind a felhőmennyiség jelentősen csökken a Csendes-óceán középső trópusi területe felett, ami felerősíti a regionálisan gyengülő üvegházhatást.

Érdekes módon a légköri üvegházhatás szünete a globális felmelegedés lassulása előtt következik be. Az előbbi vezet az utóbbihoz?

Összefoglalva, az üvegházhatás 1990-es évek óta tartó szünete lehet az egyik oka a 2000-es évek elején kezdődő globális felmelegedés szünetének.

Egy La Niña-szerű állapot elnyomja a konvekciót a Csendes-óceán trópusi középső részén, és ezzel párhuzamosan csökkenti a felhőborítást. Következésképpen az elsődleges hozzájárulóinak (pl. vízgőz, felhők és üvegházhatású gázok) egyensúlya mellett nulla tendenciájú üvegházhatás jön létre. Végül az üvegházhatás által vezérelt felmelegedés szüneteltetése vezet a közelmúltbeli globális felmelegedés lassulásához, amelyben a légkör közel állandó hőt tart vissza (bocsát ki) a felszínről (a felszínre).

https://www.nature.com/articles/srep33315