A KLÍMAVÁLTOZÁSOKRÓL

„Mindenki ezt mondja, a legnagyobb tudósok is ezt mondják” – halljuk, olvassuk sokszor a laikusok számára döntônek tûnô érvet a felsorolt állítások mellett. Mi, tudománnyal foglalkozók azonban tudjuk, hogy a tudományban ez nem érv. Volt idô, amikor mindenki azt mondta, a legnagyobb tudósok is azt mondták, hogy a világ közepe a Föld, a körülötte forgó hét kristálygömbre van felszögezve a hét bolygó, a legkülsô nyolcadikba vert aranyszögek a csillagok. Volt idô, amikor mindenki azt mondta, a legnagyobb tudósok is azt mondták, hogy a Föld ötezer-valahányszáz éves, és csak arról folyt a késhegyre menô vita, hogy az ötezren túl még hány száz. 

A felmelegedés az ipari forradalommal kezdôdött, ez bizonyítja, hogy a felmelegedés oka az emberi tevékenység. Egyébként is teljesen érthetetlen, hogy elsô elhangzásakor, évtizedekkel ezelôtt mire alapozták ezt a ma már posztulátumként kezelt állítást.

ha a mi ipari tevékenységünk okozná a felmelegedést, akkor miért az ipari forradalommal kezdôdött volna, amikor még csak ittott lézengett egy-két gôzgép. Miért nem a XIX. század utolsó negyedében, amikor kialakult a nagyipar, a vasúthálózat és a gôzhajózás, vagy az elsô világháború idején, amikor létrejött a tömegtermelés?

Megmérték, hogy változott a légkör CO2-tartalma az utóbbi évszázadokban. Sokan úgy találták, hogy számottevôen növekedett. Aztán egy kutató korrektebbül újraértékelte a mérési adataikat , és úgy találta, hogy a legutóbbi 160 évben szignifikáns változás nem tapasztalható.

Tényleg nagyobb a nagyüzemi állattenyésztésben élô marhák, más kérôdzôk száma, mint a földtörténet leghatékonyabb ragadozója, a fegyverrel vadászó ember megjelenése elôtti kérôdzôfauna? Ez valószínûtlenül hangzik akár Eurázsiára, ahol az általunk kipusztított ôstulok volt a jellemzô kérôdzô, de mellette hatalmas számban éltek bivalyok, bölények, szarvasfélék, nem kérôdzô, de metánt termelô vastagbôrûek, akár Afrikára, ahol a maihoz képest legalább tízszeres egyedszámban éltek kafferbivalyok, antilopés gazellafélék, vastagbôrûek, akár Észak-Amerikára, ahol másfél évszázada is még százmillió bölény élt és mellettük rengeteg szarvasféle.

A globális felmelegedést nem okozhatja antropogén hatás, azt az embertôl független természeti erônek kell okoznia. Minden tudományos alapot nélkülöz az az állítás, hogy a felmelegedést mi magunk okozzuk. Így aztán a klímánkat nem is tudjuk megvédeni.

Jelenleg egy interglaciális szakaszban élünk, amely nagyjából tízezer éve kezdôdött. Még hátra lehet belôle vagy húszezer év. Ha ez elmúlik, és visszatérünk a következô glaciálisba, az durva lesz. Arra számíthatunk, hogy olyan világ alakul ki, mint a legutóbbi, a Würm glaciálisban. 120 méterrel lejjebb száll a tengerszint, a kialakuló jégpajzs pedig Európában az Alpok és a Kárpátok északi lábáig leér, Észak-Amerikában a nagy tavaktól délre, de egy belôle kiinduló jégár leborotválhatja New Yorkot is. A Central Park sziklakibúvásain jól láthatók a jég karcolásai. A jégpajzs Szibériában és a mai Kanadában 3000, Skandináviában 2000 méter vastag lesz.

2009-ben jelent meg a 4. ábrán látható megdöbbentô grafikon [10], amely a napfoltok mágneses terének a változását mutatja a 2009-cel végzôdô húsz évben. Mint látható, a mért érték folyamatosan és drasztikusan csökken. Ha ez a csökkenés így folytatódik, akkor 2020-ra eléri azt az 1500 gaussos határt, amely alatt napfolt nem képzôdhet. Akkor pedig beleszaladunk egy olyan több évtizedes naptevékenységi minimumba, amilyet a kis jégkorszakban hármat is láttunk. Ez minden bizonnyal lehûlést hoz.

https://fizikaiszemle.elft.hu/old/archivum/fsz130708/ValasGyorgy.pdf