Az éghajlat ingadozása
Az éghajlat ingadozása vs. feltételezett éghajlatváltozás
„a tudomány mai állása szerint az éghajlatban a történelmi idők folyamán egyirányú folytonos változás nem állapítható meg, hanem vannak éghajlati ingadozások, melyek a száraz, meleg és nedves, hűvös ciklusok váltakozásában ismerhetők fel”.
„éghajlatunk állandó, de szélsőségekben gazdag, miért is ezekhez alkalmazkodnunk kell.” (Réthly 1936: 164)
„az éghajlatot emberi beavatkozással olyképp módosítani, hogy egyirányú változás álljon elő, nem lehet” (Réthly és Bacsó 1938: 266).
Guy S. Callendar (1898−1964), mérnök létére, a meteorológiával csak kedvtelésből foglalkozott, próbált beleszólni a tudományos fejlődésbe leporolva a már-már feledésbe ment Arrhenius elképzelést. További számításokat végezve a növekvő légköri szén-dioxid szint és a század 1930-as éveiben tapasztalt a globális felmelegedés közötti kapcsolatot igyekezett bizonyítani több írásában is.
Réthly fontolóra vehette az éghajlatváltozással kapcsolatos új elképzeléseket is. Időskori főművének első kötete, az Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig bevezetésében is rávilágít, hogy munkájának egyik haszna a múltbeli éghajlatingadozások behatóbb kutatása lehet, vagyis eredeti elgondolását már nem változtatta meg: „Vannak kérdések, amelyekre csak évszázadokra visszanyúló feljegyzések alapján adhatunk választ. Ilyen kérdések pl. a szigorú, valamint az enyhe telek, az esős vagy forró nyarak szakaszossága; a májusi fagyok egyes évcsoportokban miként, milyen gyakorisággal lépnek fel; az esős, valamint a rendkívül száraz nyarak hány év időközében fordulnak elő; milyen összefüggés van bármely irányú szélsőséges telek és nyarak között; a pusztító árvizek felléptének milyen szakaszossága között. Mutatnak-e a meleg és hideg évcsoportok valamilyen évszázados ingadozást. Választ adnak ezek a régi megfigyelések arra is, hogy az éghajlat nem változik, hanem ingadozik, és ha időnként melegedés mutatható ki, kétségtelenül vannak bizonyítékok a hűvösebbre válásra is” (Réthly, 1962: 15).
az éghajlatváltozás új elgondolása elsősorban a generációváltás eredményeképpen integrálódott a tudományos gondolkodásba és vált elfogadottá.