Az 1915/16-i tél páratlan enyheségéről
Az 1915/16-i tél páratlan enyheségéről
Idei telünk hőmérséklet tekintetében olyan viselkedést mutatott, amelyik eddig minden tekintetben páratlannak mondható, mert hosszú évtizedekre visszamenve sem találunk egymás mellett két olyan rendkivül enyhe téli hónapot, mint az idén, sőt 1780 óta — amióta Budapesten műszerekkel végzett feljegyzéseink vannak az időjárásról — ilyen enyhe december és mellette ilyen enyhe januárius még nem fordult elő. Ehhez csatlakozott még a normálisnál ugyancsak enyhébb február, úgy hogy az így kialakult téli hőmérsékleti közép igen magas értékkel haladta meg az eddig legmelegebbeknek ismert teleinket.
Kivétel nélkül így viselkedett az egész ország és mindenütt nagy volt a hőfelesleg. Huszadika után újból melegebbé vált az idő s az úgy tartott a hónap végéig. Az eltérés az első pentádban Nagyszebenben meghaladta a 8°-ot és Budapesten is közel 8°-nyi volt.
A télnek egyes szakaszai, amint láttuk, felette enyhék voltak, ez alkalommal igazán olyanok, amilyenekre azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékezhetnek s aminőket a legrégibb évkönyvekben sem találhatunk feljegyezve, mert 136 év óta ilyen enyhe telünk nem volt; ennyi idő óta végeznek ugyanis Budapesten rendszeres időjárási feljegyzéseket. És ki tudja azelőtt is mikor volt ilyen enyhe tél!
Táblázatunkból kitűnik, hogy az ország nyugati felében az idei tél volt a legenyhébb, míg az Alföldön és keleten, valamint Erdély egyes vidékén az 1909/10-i tél jóval enyhébb volt a mostaninál, sőt Botfalun még ennél is enyhébbnek mutatkozik az 1901/2-i tél, bár tekintve, hogy az eltérés csak 0,4°-nyi, bátran feltételezhetjük, hogy ez a kis eltérés a hőmérők új felállításából folyik. Általában Erdély délkeleti sarkában a három télnek közel hasonló a hőmérséklete; az anomália értéke azonban egyezik Nagyszebenével. Hogy az enyhe telek az ország különböző részein nem jelentkeznek egyöntetűen, az magától értetődik. Hazánk hőmérsékleti viszonyainak kialakulása különböző behatásoktól függ és az országnak az a része, amelyik a ható központhoz közelébb fekszik, mindenesetre nagyobb anomáliát is fog felmutatni.
Bizonyos, hogy különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az utóbbi másfél évtizedben teleink felette megenyhültek és csak rövid időközökben volt azokban egy-egy nagyon hideg periódus. Amig 1901/02 telének átélte után az mondottuk, hogy: nem valószínű, hogy az akkor élő nemzedék még egy ahhoz hasonló enyhe telet érjen, ma azt látjuk, hogy azóta három igen enyhe telünk volt, köztük azonban a mostani még amazoknál is számottevően melegebb volt és két első hónapjának magas hőmérséklete meg valóban páratlan. Most megvan minden valószínűség arra, hogy ilyen enyhe telet már nem fogunk újból átélni. Az enyhe telek és a hűvös, esős nyarak már hosszú idő óta tartanak, kilátás van tehát arra, hogy az enyhe-esős ciklusnak immár végefelé járunk s a szárazabb évek felé közeledünk, amelyek nálunk egyúttal nyáron melegek, télen pedig hidegek.
Dr. Réthly A
https://epa.oszk.hu/05000/05024/00133/pdf/EPA05024_idojaras_1916_04.pdf