Globális lehűlés, globális felmelegedés

a klíma JELEN HŰLÉSE (1974) átlagosan 0,15 C/évtized.

Az elemzés szerint a hűlés mértéke 2015-re nullára csökken, és két–három évtizedig gyenge emelkedés lesz, a csúcsot 0,08 C/évtizeddel 2030-ban éri el, és kis változás lesz az egy évszázaddal későbbi további csökkenés előtt.

Az utóbbi időben már egyre inkább abba az irányba változik a klimatológusok véleménye, hogy az elkövetkező száz évben a CO2-növekedés miatti felmelegedés csak néhány tized fok lesz, annyi, amennyivel a légkör energiamegkötő képessége növekszik.

A késő miocén CO2-adatait (200–350 ppm) tekintve, az üvegházelmélet alapján ekkor a maival egyező globális hőmérsékletnek kellett volna lennie. A valóságban azonban 5–8 Celsius fokkal melegebb volt a jelenleginél. A késő miocén légkörénél a karbonhatás és a globális hőmérséklet közötti kapcsolat elvált.

Amíg a szén-dioxid folyamatosan emelkedett, addig a ciklikusan változó hőmérséklet átlaga 30–40 évig szinten maradt, majd viszonylag gyors (de nem nagy) növekedéssel új szinten állt be. Állandó szint 1880–1920, majd 0,23 C szintemelkedés, 1945–1975 állandó szint, majd 0,45 C szintemelkedés 1998-ig. Jelenleg az 1998-ban elkezdődőtt állandósági tartományban vagyunk.

Nyilvánvalóan az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátása szerepet játszik a légköri hőmérséklet-eloszlásban, de hatások inkább csak ingadozásokat okozhatnak az éghajlatban, a nagy léptékű változásokért a Föld természetes folyamatai a felelősek.

A legmegbízhatóbb mérési adatok alapján is az 1997 évtől kezdődően a globális felmelegedés kb. másfél évtizedre stagnálást mutatott. Jelenleg a NASA és a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) tájékoztatóiban elismeri, hogy a globális felmelegedés közel tizenhét éve áll, és a déli sarki jégtakaró 2013 szeptemberében a dokumentált feljegyzések kezdete óta a legnagyobb.

Amellett, hogy a konszenzus nem tudományos kategória, a számítási módszer is igen sajátos, inkorrektnek mondható.

A cikkek között 66,4% nem foglalt állást, 32,6% elfogatta, 0,7% elutasította, 0,3% pedig bizonytalan volt a globális felmelegedés okában. Lényegében az állást foglalók ~97%-a közötti konszenzusról beszélünk. Ehhez nincs mit hozzáfűzni, beleillik a „trükkök” közé.

A legtöbb tudós ma már elfogadja, hogy a műholdak tényleges földi megfigyelései nem mutatnak globális felmelegedést”. Ezután kezdődtek a műholdmérések korrekciói.

Why are We Still Dealing with Climate? NASA GIS Changes Temperature Data Retroactively – Why? (Miért foglalkozunk még a klímával? A NASA GIS (Geographic Information Systems)

hőmérsékleti adatok visszamenőleg változnak – Miért?)

https://epa.oszk.hu/00600/00691/00132/pdf/EPA00691_mtud_2014_09_1105-111...