Az 1972-1973. évi epizód gazdasági hatásai már az egész világot érintették. A perui halfogás 12 millió tonnáról 2 millió alá esett vissza. Ráadásul későn derült ki, hogy az afrikai Szahel-övezetben mennyire súlyos a helyzet, s így ott 100 ezer ember éhen halt. A Szovjetunió európai területein ugyancsak ekkor élték át az évszázad legsúlyosabb aszályát. Ezt azonban ügyesen eltitkolták és felvásároltak egy csomó gabonát, mielőtt annak világpiaci ára felment volna.
Ebben a régióban már 1968-tól kezdve szokatlanul súlyos és hosszan tartó szárazság uralkodott, mely 1973 után sem szűnt meg, csak időnként kissé enyhült. Ilyen előzmények után következett be az 1982-1983. évi anomália, és az újabb tömeges éhhalál elmaradása kizárólag annak volt köszönhető, hogy tanulva a korábbi esetből, időben megfelelő segélyprogramokat szerveztek.
Az 1982-1983. évi El Niño-anomáliával egy időben világszerte szokatlan időjárási szélsőségek fordultak elő. 1983-ban egyébként Magyarországon is jelentős aszálykárok voltak. Az 1992. évi aszály után a téma ismét előtérbe került.
A következő években újabb és újabb rekordok dőltek meg. 1990 és 1995 között egy szokatlanul hosszú ideig tartó anomáliahelyzet fordult elő. Ez lett az addig ismert leghosszabb ideig tartó El Niño-epizód.
1997-ben pedig bekövetkezett az az eset, melyet most már jogosan az eddig ismert legintenzívebb El Niño-anomáliának nevezhetünk. Ez sokkal gyorsabban alakult ki, mint a korábbiak. Eleve szokatlanul korán is kezdődött, 1997 márciusában.
1997 második felében már látni lehetett, hogy ez az epizód intenzitásban felülmúlhatja az előző, 1982-1983. évi rekordot. Az anomáliák helyenként meghaladták az 5 °C-ot, a tengerfelszín-hőmérsékletek pedig a 28 °C-ot.
1998. január közepe táján az El Niño-anomália által felhalmozott felszíni melegvíz mennyisége kb. 40%-kal csökkent, de a melegvízpárna kiterjedése még mindig óriási területet takart. E melegakkumuláció összenergiája olyan nagy volt, hogy hatása 1998 közepéig rányomta bélyegét a globális éghajlat képére.
Az elemzések szerint ennek tulajdonítható, hogy 1997-ben a globális átlaghőmérséklet is rekordszintet ért el: 0,44 °C-kal volt magasabb, mint az 1961-1990-es bázisperiódusra vonatkozó középérték, melyet most referenciaszintnek tekintünk. (Megjegyezhető, hogy előzőleg 1995 volt a legmelegebb év. Akkor az anomália +0,38 °C-os volt.)
https://ggweather.com/enso/oni.htm