A bolygóméretű hullámok többnyire a légköri Rossby-hullámokat jelentik. Ezek nem olyan hullámok, mint a tengeri hullámok, amelyekben egy vízfelszín fel-le mozog, hanem a teljes északi vagy déli félteke nyugati légáramlásának óriási, több ezer kilométeres kanyarulatai.
Egyszerűen:
A közepes szélességek nyugatias légáramlása nem egyenes körként futja körbe a Földet, hanem észak–déli irányban kígyózik. Ezek a kontinensnyi kanyarulatok a Rossby-hullámok.
Egy-egy hullámhossz gyakran 4000–5000 kilométer, a legnagyobb hullámokból pedig csak néhány fér el az egész félteke körül. (noaa.gov)
Felülnézetből nézzük az Északi-sark körüli légáramlást. A levegő alapvetően nyugatról kelet felé mozog, de közben hullámzik:
ÉSZAK, hideg
gerinc
/\
/ \
-----------/ \-----------
\ /
\____/
teknő
DÉL, meleg
Ahol a hullám északra domborodik, ott gerinc van:
délről melegebb levegő jut északra;
a magasban gyakran magasabb a légnyomási felület;
a felszínen gyakran anticiklonális, szárazabb idő támogatott.
Ahol délre mélyed, ott teknő van:
sarkvidéki vagy északi levegő jut délre;
gyakoribbak a ciklonok és frontok;
változékonyabb, hűvösebb, csapadékosabb idő alakulhat ki.
A hullám tehát folyamatosan meleg levegőt szállít a sarkok felé, hideget az Egyenlítő irányába, ezzel segítve a Föld hőmérsékleti különbségeinek mérséklését. (noaa.gov)
A két alapvető ok:
a Föld forog;
a forgás „hatása” nem ugyanakkora az Egyenlítőnél és a sarkoknál.
A szakmai kulcsszó a Coriolis-paraméter:
f = 2 Ω sin φ
ahol:
Ω a Föld forgási szögsebessége;
φ a földrajzi szélesség.
Az Egyenlítőnél φ = 0°, ezért sin φ = 0, vagyis a Coriolis-hatás függőleges összetevője közel nulla. A sarkok felé haladva egyre erősebbé válik. Ezt az észak–déli változást nevezik béta-hatásnak. Ez a Rossby-hullámok alapvető visszatérítő mechanizmusa. (oceanservice.noaa.gov)
Tegyük fel, hogy egy levegőcsomagot valami észak felé térít.
Ahogy északabbra jut:
erősebbé válik rá a Föld forgásából származó helyi Coriolis-hatás;
a levegőcsomagnak ehhez alkalmazkodnia kell;
saját örvényessége megváltozik;
az áramlás visszakanyarítja.
Ha dél felé mozdul:
gyengébb Coriolis-környezetbe kerül;
ellenkező irányban változik a saját forgása;
ismét kanyarodni kezd.
Így a zavar nem egyszerűen eltűnik, hanem hullámszerű észak–déli lengéssé válik.
A jelenség egyik része hasonlít a pörgő műkorcsolyázóhoz:
behúzott karral gyorsabban forog;
kinyújtott karral lassabban.
A levegőcsomag földrajzi szélességének megváltoztatásakor szintén alkalmazkodnia kell a Föld forgástengelyétől mért távolság és a Coriolis-hatás változásához.
A légkörtanban azonban a pontosabb mennyiség nem egyszerűen a perdület, hanem a potenciális örvényesség, röviden PV.
Nagyon leegyszerűsítve:
potenciális örvényesség
≈ abszolút örvényesség / légréteg vastagsága
Súrlódás és erős hőközlés hiányában ezt a levegőcsomag közel megőrzi. Ha északabbra kerül, ahol nagyobb a bolygó forgásából eredő örvényesség, akkor saját relatív örvényességének kell csökkennie. Ettől kezd visszafordulni. A PV megmaradása a Rossby-hullámok korszerű magyarázatának központi eleme. (American Meteorological Society Journals)
A légáramlás ritkán tökéletesen egyenes. Számos zavar eltérítheti:
a Sziklás-hegység, a Himalája és más nagy hegységek;
kontinensek és óceánok eltérő felmelegedése;
nagy ciklonok és anticiklonok;
trópusi zivatarzónák hőfelszabadulása;
monszunrendszerek;
El Niño és La Niña;
visszakanyarodó trópusi ciklonok;
tengeri jég, hóborítás és óceáni hőmérsékleti eltérések.
A hegység például mechanikusan felfelé és oldalra kényszeríti a nyugatias áramlást. A zavar a hegy mögött sem feltétlenül szűnik meg, hanem hullámsorként továbbterjedhet. A trópusi hőfelszabadulás pedig nagy magasságban szétterülő légáramlást hozhat létre, amely Rossby-hullámsort indít a közepes szélességek felé. (gfdl.noaa.gov)
Nem teljesen, de szorosan összetartoznak.
A futóáramlás, vagy jet stream, egy viszonylag keskeny, nagyon erős nyugati szélcsatorna a felső troposzférában, nagyjából 8–12 kilométer magasságban. A Rossby-hullám pedig ennek és a környező nagy léptékű áramlásnak a hullámzó alakja és dinamikája. (nesdis.noaa.gov)
Szemléletesen:
a futóáramlás a gyorsan mozgó „szállítószalag”;
a Rossby-hullám a szállítószalag óriási kígyózása.
De a hullám nem kizárólag a legnagyobb szélsebesség vékony vonalában létezik. Több kilométer vastag és több ezer kilométer széles légköri szerkezet.
A sarkvidék hidegebb, a trópusok melegebbek. Emiatt az azonos légnyomású felületek nem vízszintesek: a meleg levegőoszlop vastagabb, a hideg vékonyabb.
A magassággal növekvő észak–déli nyomáskülönbség, valamint a Coriolis-erő együtt erős nyugati szelet hoz létre. Ezt magyarázza a termikus szél összefüggése.
Minél erősebb az észak–déli hőmérsékleti különbség, annál erősebb lehet a magasban a nyugati áramlás és a jet stream. Ezért a téli futóáramlás általában erősebb, mint a nyári. (nesdis.noaa.gov)
Ez az egyik legérdekesebb rész.
A levegő a jet streamben akár 150–300 km/h sebességgel is haladhat kelet felé. Maga a hullámforma közben:
lassabban haladhat keletre;
szinte egy helyben állhat;
vagy a háttéráramláshoz képest nyugat felé terjedhet.
Hasonlatként képzelj el egy gyors folyót, amelyben egy álló örvény van egy hídpillér mögött:
a vízmolekulák gyorsan áthaladnak;
az örvény alakja mégis közel ugyanott marad.
A Rossby-hullámnál is átáramolhat a levegő a gerinceken és teknőkön, miközben a teljes hullámminta csak lassan változik.
Egy nagyon leegyszerűsített, sekélyvízi Rossby-hullám fázissebessége:
cₓ = U − β / (k² + l²)
ahol:
U a háttér nyugati szél kelet felé;
β a Coriolis-hatás észak–déli változása;
k és l a hullám kelet–nyugati és észak–déli hullámszámai.
A második tag negatív, tehát a hullám a környező levegőhöz viszonyítva nyugat felé próbál haladni.
A felszínhez képest ezért három eset lehetséges:
ha U nagyon erős, a hullám keletre halad;
ha a két tag kiegyenlíti egymást, a hullám állóvá válik;
ha a nyugati terjedés erősebb, a hullám nyugat felé mozdul.
A valós légkör ennél sokkal bonyolultabb, de az alapelv megmarad.
A meteorológusok gyakran nem kilométerben, hanem zonális hullámszámban beszélnek.
Ez megmutatja, hány teljes hullám fér el egy szélességi kör mentén.
Egy óriási gerinc és egy óriási teknő veszi körül a féltekét.
Két gerinc és két teknő.
Öt nagy gerinc–teknő pár.
Több, kisebb kanyarulat.
Általában:
az 1–3-as hullámszám valóban bolygóméretű;
a 4–7-es még mindig nagyon nagy léptékű;
a rövidebb hullámok már inkább időjárási, szinoptikus zavarokhoz kapcsolódnak.
A közepes szélességeken jellemzően több, körülbelül 3–13 hullám is körbefuthatja a féltekét, bár ezek folyamatosan változnak és egymásra rakódnak. (news.ucar.edu)
A hullám gerincei és teknői hosszabb ideig közel azonos földrajzi helyen maradnak.
Ezek kialakulásában fontosak:
a nagy hegységek;
a kontinens–óceán hőmérsékleti kontraszt;
tartós trópusi hőforrások.
Például Észak-Amerika és Eurázsia domborzata miatt a téli északi féltekén visszatérő, részben rögzített hullámminta alakul ki. A levegő átfúj rajta, de a hullám átlagos helyzete kevésbé mozdul.
A gerinc–teknő rendszer kelet felé vonul, és vele együtt változik az időjárás:
gerinc → melegedés
teknő → lehűlés, frontok
következő gerinc → újabb melegedés
Nem teljesen áll, de olyan lassú, hogy napokig vagy hetekig hasonló időjárást tart fenn ugyanazon a területen.
Ez okozhat tartós:
hőhullámot;
aszályt;
hideghullámot;
esőzést;
árvízveszélyt.
A légkörben gyakran nem egy szabályos, az egész bolygót körülölelő hullám látható, hanem egy hullámcsomag.
Példa:
Csendes-óceán
kis hullám → erősödő hullám → nagy hullám → gyengülő hullám
Európa
Egy Észak-Amerika vagy a Csendes-óceán fölött kialakuló zavar hullámsorként továbbíthatja az energiáját az Atlanti-óceán és Európa felé.
Fontos különbség:
az egyes gerincek és teknők esetleg lassan mozognak;
a hullámenergia csomagja gyorsabban terjedhet kelet felé.
Olyasmi, mint a stadionban a közönséghullám:
az emberek csak felállnak és leülnek;
maga a hullám mégis végigfut a lelátón.
Ez magyarázza, hogy egy távoli csendes-óceáni esemény néhány nappal később módosíthatja Európa előrejelzését. A Rossby-hullámcsomagok egyszerre adhatnak előrejelezhetőséget és továbbíthatják a modellhibákat nagy távolságokra. (American Meteorological Society Journals)
A közepes szélességek légköre baroklinikusan instabil. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes hőmérsékleti különbségekben tárolt potenciális energia átalakulhat ciklonok és hullámok mozgási energiájává.
A sarkvidéki hideg és a déli meleg levegő határán egy kezdeti kis kanyarulat:
meleg levegőt visz északra;
hideget délre;
tovább növeli a hullámot;
ciklon–anticiklon párokat alakít ki;
nagy gerinccé és teknővé fejlődhet.
Ezért a napi időjárási ciklonok és a nagyobb Rossby-hullámok nem függetlenek. A ciklonok táplálhatják, alakíthatják és továbbmozdíthatják a nagy hullámrendszert.
Kis amplitúdójú, úgynevezett zonális helyzet:
Nyugat → → → → → Kelet
~~~~~~~~~~~
A jet stream viszonylag egyenesen halad nyugatról keletre. Az időjárási rendszerek gyorsabban továbbvonulnak.
Nagy amplitúdójú, meridionális helyzet:
észak
/\
/ \
nyugat → _____/ \_____ → kelet
\ /
\____/
dél
Ilyenkor:
sok meleg jut messze északra;
sok hideg jut messze délre;
a rendszerek lassabban mozoghatnak;
nőhet a tartós időjárási szélsőségek kockázata.
De fontos: a hullámosabb jet stream nem mindig lassabb, és nem minden nagy hullám okoz blokkolást. A kapcsolat az áramlás sebességétől, a hullám alakjától, a háttér-PV-gradienstől és más zavaroktól is függ. (OpenSky)
A Rossby-hullám bizonyos pontig rugalmasan kígyózik. Ha túlságosan felerősödik, a gerinc és a teknő megnyúlhat, majd „átbukhat”, hasonlóan egy megtörő tengeri hullámhoz.
Nem levegőfal zuhan le, hanem a légköri örvényességi és hőmérsékleti kontúrok:
erősen megnyúlnak;
visszahajlanak;
összekeverednek;
részben leválnak a főáramlásról.
Ebből létrejöhet:
leszakadó hidegcsepp;
elszigetelt meleg magasnyomás;
tartós anticiklon;
blokkolási helyzet;
a jet stream két ágra szakadása.
A tudományos definícióban a Rossby-hullám törése a potenciális örvényességi vagy izentrópikus kontúrok visszafordulásával és visszafordíthatatlan keveredésével jár. (American Meteorological Society Journals)
Normálisan a ciklonok és anticiklonok nyugatról keletre haladnak. Blokkoláskor egy nagy magasnyomású rendszer napokig vagy hetekig lényegében ugyanott marad, és eltéríti a megszokott ciklonpályákat.
Gyakori formák:
A futóáramlás a görög Ω betűhöz hasonlít:
magas nyomás
/\
/ \
alacsony alacsony
Középen tartós anticiklon, két oldalán teknők vagy ciklonok.
Északon magas nyomás, közvetlenül tőle délre alacsony nyomás. Ez a függőleges észak–déli elrendezés akadályozza a nyugat–keleti haladást.
Blokkoláskor ugyanaz a terület hosszabb ideig maradhat:
forró és száraz;
fagyos;
vagy a blokk peremén ismétlődően csapadékos.
A hőkupola nem különálló légköri objektum, hanem általában egy erős, tartós felsőszintű gerinc és hozzá kapcsolódó anticiklonális blokkolás köznyelvi neve.
A gerinc alatt:
levegő süllyed;
süllyedés közben összenyomódik és melegszik;
csökken a felhőképződés;
erős napsütés éri a felszínt;
a száraz talaj kevesebb energiát használ párologtatásra;
még több energia melegíti a levegőt.
A Rossby-hullám tehát létrehozhatja és helyben tarthatja azt a nagy gerincet, amelyben a hőkupola kialakul.
A gerinc egyik oldalán közben teknő lehet, ahol özönvíz vagy szokatlan hideg jelentkezik. Emiatt ugyanazon bolygóméretű hullámminta egyik területnek hőséget és aszályt, egy másiknak árvizet adhat.
Egyetlen pillanatban elképzelhető például:
Kalifornia Észak-Amerika Atlanti-óceán Európa
teknő → gerinc → teknő → gerinc
sok eső meleg viharok aszály
Ez valódi, fizikailag összefüggő hullámsor lehet. A légkör egyik helyen északra, máshol délre kanyarodik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy:
Kaliforniában azért esik, mert Európából „elszívta” a vizet;
minden azonos időben bekövetkező szélsőségnek ugyanaz a hullám az oka;
egy hullámminta több éven keresztül változatlan marad.
Az 1861–1862-es kaliforniai árvíz és az 1863-as európai aszály között ezért csak hosszabb időskálájú óceáni–légköri összefüggés képzelhető el; ugyanaz a konkrét Rossby-hullám nem élhetett fenn egy évig.
A nagy Rossby-hullámok bizonyos körülmények között nemcsak oldalirányban, hanem felfelé is terjeszthetnek energiát.
Ehhez általában szükséges:
megfelelő erősségű nyugati sztratoszférikus szél;
megfelelő hullámszám;
olyan légköri szerkezet, amely nem nyeli el vagy veri vissza a hullámot.
A legnagyobb, 1-es és 2-es zonális hullámszámú, részben álló hullámok különösen hatékonyan juthatnak fel a téli sztratoszférába.
Ott:
kölcsönhatnak a sarki örvény nyugati szelével;
lefékezik azt;
impulzust adnak át a háttéráramlásnak;
süllyedő légmozgást indítanak a pólus felett;
a süllyedő levegő felmelegszik;
kialakulhat a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés.
A sztratoszférikus poláris örvény gyengülése tehát gyakran nem önmagától kezdődik, hanem a troposzférából felfelé érkező bolygóméretű hullámok „ütéseitől”. A hullámterjedést és -törést ugyanakkor erősen szabályozza a sarki örvény szélének potenciálisörvényesség-gradiense. (American Meteorological Society Journals)
Nyáron a sztratoszféra közepes és magas szélességein a háttérszél többnyire keleti irányú. Ez sok bolygóméretű Rossby-hullám felfelé terjedését akadályozza.
Télen erős nyugati sztratoszférikus szél alakul ki. Ebben bizonyos nagy hullámok felfelé tudnak haladni, amíg el nem érnek egy olyan szintet, ahol:
megtörnek;
elnyelődnek;
vagy a háttérszéllel kölcsönhatásba lépnek.
Ezért a major SSW alapvetően az adott félteke téli jelensége.
A Rossby-hullámok hatalmasak, de fejlődésük érzékeny a kisebb részletekre.
Egy észak-amerikai ciklon előrejelzési hibája megváltoztathatja:
a következő gerinc erősségét;
az Atlanti-óceán feletti teknő helyzetét;
az európai blokk kialakulását;
néhány nappal később Magyarország időjárását.
A hiba hullámcsomagként tovaterjedhet. Emiatt tíz nap körül már előfordulhat, hogy az egyik modell erős európai blokkot, a másik gyors nyugatias áramlást jelez. A Rossby-hullám és a jet stream pontos szerkezetének előrejelzése ezért meghatározó a középtávú prognózisokban. (American Meteorological Society Journals)
Tegyük fel, hogy a Csendes-óceán nyugati részén nagyon erős trópusi zivatartevékenység alakul ki.
1. Erős trópusi hőfelszabadulás
↓
2. A magasban szétáramló levegő megzavarja a szubtrópusi jetet
↓
3. Rossby-hullámcsomag indul kelet felé
↓
4. Gerinc épül Észak-Amerika nyugati részén
↓
5. Teknő mélyül Észak-Amerika keleti részén
↓
6. Újabb gerinc épül az Atlanti-óceánon
↓
7. Európában blokk vagy teknő alakul ki
↓
8. Napokkal később jelentős hőhullám, hidegbetörés vagy csapadékos idő
Ez a telekapcsolat, vagyis amikor egymástól több ezer kilométerre lévő időjárási eltérések dinamikailag összekapcsolódnak. A kapcsolatot nem ugyanazon levegőcsomag végigutazása, hanem a hullámenergia és a kényszerhatás terjedése közvetíti. (staff.cgd.ucar.edu)
A bolygóméretű Rossby-hullám:
a forgó Föld légkörének természetes jelensége;
a nyugatias áramlás több ezer kilométeres kígyózása;
a Coriolis-hatás földrajzi szélességgel való változásából ered;
gerinceken keresztül meleg levegőt visz északra;
teknőkön keresztül hideget délre;
összeköti a távoli időjárási eseményeket;
felerősödve blokkolást, hőkupolát, aszályt, hideghullámot vagy tartós esőzést támogathat;
felfelé terjedve meggyengítheti a sztratoszférikus sarki örvényt és SSW-t válthat ki.
A legjobb szemléletes kép:
A jet stream a légkör bolygót körülölelő, gyors folyója, a Rossby-hullám pedig ennek az óriási folyónak a kontinensnyi kanyarulata. A levegő átfolyik rajta, miközben maga a kanyarulat más sebességgel haladhat, helyben maradhat, felerősödhet vagy megtörhet.