A hőkupola (angolul heat dome) egy meteorológiai jelenség, amely során egy nagy kiterjedésű, stabil magas nyomású anticiklon alatt hő „reked meg” hosszabb időn keresztül. Az ilyen hőkupla során a felszín közelében a hőmérséklet extrém magassá válik, gyakran hőhullámokat okozva.
Mikor és hogyan keletkezik a hőkupola?
1. Erős anticiklon (magas nyomású rendszer) alakul ki
- Ez gyakran a subtropikus jet gyengülése vagy áthelyeződése miatt történik.
- A magas nyomású rendszer leszálló légmozgásokat hoz létre.
2. Leszálló levegő adiabatikusan melegszik
- A süllyedő levegő adiabatikusan összenyomódik, így melegszik.
- Ezzel csökken a felhőképződés esélye, tehát tovább erősödik a napsugárzás → még nagyobb felszíni felmelegedés.
3. A meleg levegő "csapdába esik"
- A magas nyomású rendszerben a levegő lefelé áramlik, így a felszín közelében nem tud felemelkedni a felmelegedett levegő.
- A hő tehát nem tud távozni függőlegesen, és „kupolaként” beborítja a régiót.
4. Melegedő visszacsatolás
- A talaj kiszáradása csökkenti a párolgást (hűtés hiánya),
- Kevesebb felhő → több sugárzás → még nagyobb hő → még stabilabb rendszer.
Példa hőkupolára:
- Észak-Amerika, 2021 június: Kanada és az USA északnyugati részén 49,6 °C-ot mértek (Lytton, Kanada).
- Európa, 2022 és 2023 nyara: tartós hőhullámok, melyek mögött stabil hőkuplák álltak.
Hidegpárna
A hőkupola téli megfelelője valóban létezik, csak nem meleg, hanem hideg levegőt "csapdáz". Ez hidegpárnának, hőmérsékleti inverziónak vagy blokkolt hideglevegő-tömegnek nevezhető.
Télen: hideg levegő reked meg → extrém hideg, köd, szmog
Téli hidegkupola – hogyan keletkezik?
1. Hőmérsékleti inverzió
- Normál esetben a levegő felfelé hűl.
- Inverzióban a felszín közelében hideg levegő van, fölötte melegebb → stabil, kevertetés nélküli rétegződés.
2. Anticiklonális időjárás
- Télen erős szárazföldi anticiklonok alakulnak ki (pl. Szibériai anticiklon).
- Ezek leszálló, sűrű, hideg levegőt hoznak → extrém hideg csapdázása.
3. Talaj kisugárzása
- Hosszú, sötét éjszakákon a talaj kisugározza a hőt → hőmérséklet gyorsan csökken.
- A hideg levegő beszorul a medencékbe, völgyekbe → hidegpárna.
Tegyük fel:
- Felszíni hőmérséklet a hőkupola alatt: 50 °C = 323 K
- Átlagos nyári hőmérséklet ugyanott: 30 °C = 303 K
- Hőkupola tehát +20 K melegedést hozott.
Cél: ebből mennyi származik a lesüllyedő levegő adiabatikus melegedéséből, és mennyi a felszíni visszacsatolásokból?
1. Adiabatikus melegedés becslése
Tipp: mennyit „süllyedhet” a levegő?
Tegyük fel, hogy a leszálló levegő:
- a 700 hPa-os szintről (kb. 3 km magasság) süllyed le a felszínre
Akkor: ΔTadiabat=9.8⋅3=29.4 KDelta T_{text{adiabat}} = 9.8 cdot 3 = 29.4 , text{K}
Ez azt jelenti, hogy a levegő, ami 3 km-ről száll le, adiabatikusan közel 30 K-t melegszik → ha a levegő ott például 0–5 °C volt, akkor a felszínen elérheti a 30–35 °C-ot csak emiatt.
Tehát: adiabatikus melegedés hozzájárulása ≈ 15–25 K
Viszont:
- ez a levegő nem érinti közvetlenül a felszínt (inverzió lehet),
- a felszín maga is sugároz, melegszik, így más is hozzáadódik.
2. Napsugárzási visszacsatolások
A hőkupola alatt gyakran:
- Nincs felhő → erősebb napsugárzás
- Nincs párolgás (szárazság) → nincs elnyelt hő a párolgáshoz
- Alacsony albedójú felszín → több elnyelt hő
- Szmog és aeroszolréteg visszatartja az infravörös kisugárzást
Ezek összesen 5–10 K plusz melegedést eredményezhetnek a felszíni hőmérsékletben – nem azonnal, de napok alatt.
Ez jól egyezik a megfigyelésekkel, ahol pl. 30–32 °C-os átlagok helyett hőkupola alatt 45–50 °C-ot mérnek.
Fontos megjegyzés:
- Az adiabatikus melegedés gyors és fizikai alapú.
- A visszacsatolás lassúbb, de kumulatív (napról napra erősödik).
- A hőkupola fő motorja az anticiklonális süllyedés – de a visszacsatolás „teszi brutálissá”.
HIDEGCSEPPEK
https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=699...