Éhségkövek listája

Először egy fontos pontosítás

Az éhségkövekről nincs teljes, egységes nemzetközi nyilvántartás. Ráadásul egy-egy „lelőhely” több különálló követ vagy egész sziklapadot jelenthet. Az Elbán végzett tudományos felmérés például közel száz éhségkövet rögzített Těchlovice és Magdeburg között, ebből csak a Těchlovice–Hřensko szakaszon körülbelül negyven található. Ezért az alábbi felsorolás elsősorban lelőhelylista, nem minden egyes kőtömb külön tétele. Elba-felmérés, Cseh Hidrometeorológiai Intézet

Elba – Csehország

• Těchlovice nad Labem – több kő.
  Az egyik kövön az 1666-os évszám római számmal, „MDCLXVI” alakban látható. Egy másik kőtömbön legalább tizenegy alacsonyvízi jelzés található; többek között 1892, 1903, 1904, 1911, 1928, 1963 és 2015.

• Děčín – a leghíresebb éhségkő.
  A Tyrš híd alatt, a bal parton található, körülbelül 6 köbméteres homokkőtömb. Mintegy harminc különböző vízszintjelzés van rajta. A legkorábbi biztosan olvasható évszám 1616, de a korszerű felmérés egy 1536-os nyomot is azonosított. Régebbi leírások 1417-es és 1473-as jelzéseket is említenek, de ezek mára lekoptak vagy olvashatatlanná váltak.
  Itt olvasható a híres német mondat: „Wenn du mich siehst, dann weine” – „Ha meglátsz, sírj.” Maga a mondat valószínűleg nem 1616-ból származik, hanem a 20. század elején vésték fel. Később egy tréfás cseh válasz is került rá: „Ne sírj, leány, hanem öntözd a földet.”

• Děčín–Bodenbach környéke – több kisebb kő.
  A folyami hajózás számára veszélyes sekély részeknél egész jelzőrendszer alakult ki. A kövek nemcsak az aszályt, hanem a hajózhatóság határát is jelezték.

• Dolní Žleb – körülbelül tíz kő.
  Az ismert jelzések között szerepel 1842, 1868, 1892, 1904 és 2015. A kövek egy része távol van a mai településektől; valaha azonban a part mentén jóval több ház és hajós-vontató telep állt.

• Klopotský potok/Gelobtbach – Hřensko közötti szakasz.
  Több, egymástól elkülönülő feliratos kő és sziklafelület található itt. Ez az Elba egyik legsűrűbb éhségkő-előfordulása.

• Hřensko.
  Több alacsonyvízi jelzés maradt fenn a homokkősziklákon és kőtömbökön. Némelyik csak rendkívül alacsony víznél közelíthető meg.

Elba – Németország

• Schmilka.
  Itt részben nem egyetlen feliratos kőről, hanem alacsony víznél előbukkanó kavics- és sziklapadról beszélnek. A hajósok számára ez ugyanúgy figyelmeztető jel volt.

• Prossen.
  Egy ferdén fekvő kőlapon öt, 1928 és 2015 közötti alacsonyvízi jelzés maradt fenn.

• Königstein – több külön lelőhely.
  Az egyik kövön 1681 olvasható; egy másikon 1952, 2003 és 2015. Találtak olyan homokkő-sziklafelületet is, amelyen húsznál több alacsonyvízi jelzés van.

• Stadt Wehlen–Pötzscha.
  Az egyik ismert kő az 1868-as szárazságot őrzi.

• Niedervogelgesang.
  A tudományos Elba-felmérés itt is rögzített alacsonyvízi jelzésekkel ellátott köveket.

• Pirna–Oberposta – Németország legnagyobb ismert éhségköve.
  Mérete körülbelül 5,8 × 3,3 méter. Huszonnégy alacsonyvízi eseményt véstek rá 1707 és 2019 között. Látható rajta többek között 1782, 1790, 1811, 1842, 1904, 1911, 1947, 1963, 2003, 2015, 2018 és 2019.
  A pirnai levéltár egy 1115-ös követ is említ, de ennek helye ismeretlen, létezése jelenleg nem ellenőrizhető.

• Drezda–Pillnitz.
  A pillnitzi kastély vízparti lépcsőjénél, a nyugati szfinx lábánál találhatók a jelzések: 1778, 1893, 1904, 2003, 2015 és 2018.

• Drezda–Laubegast – több kő.
  Az egyik történelmi kövön 1893, 1899, 2003 és 2015 szerepel. Egy másik, újabb kövön a 2018-as vízállást örökítették meg.

• Drezda–Tolkewitz.
  Az itteni kő 2016-os jelzést hordoz; tehát modern folytatása a régi hagyománynak.

• Drezda–Blasewitz – több kő és sziklatömb.
  Az egyik körülbelül 2 × 2 méteres tömbön 1930, 1943, 1947, 1950, 1963 és további évszámok láthatók. Más köveken 1848-tól kezdődő, illetve 2018-as jelzések találhatók.

• Drezda–Neustadt, Augustus híd.
  2019-ben új éhségkövet helyeztek el, évszámmal és verssel. Ez már emlékműszerű, tudatosan létrehozott modern vízállásjelző.

• Drezda–Cotta.
  Egy 20. század eleji képeslap három, állítólag 1630-as évszámú követ ábrázol. Jelenlegi helyük és fennmaradásuk bizonytalan.

• Radebeul–Kötzschenbroda.
  A hajóállomás és a csónakkikötő között található kő az 1811-es alacsony vízállást jelzi.

• Coswig–Kötitz.
  Ez nem történelmi lelet: 2026 augusztusában helyeztek el egy új, 2026-os évszámú követ a kompkikötő közelében. A város ezzel folytatja az Elba régi hagyományát. Coswig városának közleménye

• Meißen – történelmi és modern kő.
  Egy 1746-os leírás szerint több feliratos kő bukkant elő, köztük egy 1654-es évszámú. Az eredeti követ azóta nem sikerült biztosan megtalálni. Helyette 2018-ban új gránittömböt helyeztek a folyóba.

• Nünchritz–Leckwitz – több kőből álló csoport.
  Az Elba egyik fontos előfordulása; különböző gneisz- és gránittömbökön találhatók alacsonyvízi jelzések.

• Strehla.
  Itt is készült modern éhségkő, amely a történelmi hagyományt folytatja.

• Torgau.
  Inkább „éhségszikláról” beszélhetünk: egy folyómedri sziklaképződmény válik láthatóvá nagyon alacsony víznél. Újabb évszámokat is elhelyeztek rajta.

• Schönebeck – több tárgy.
  A folyóban egy körülbelül tíztonnás kőtömb található. Egy másik, korábban a kikötőben fekvő, 1904-es jelzésű követ ma a Schönebecki Salzlandmuseum őriz.

• Magdeburg–Westerhüsen.
  Több kőből és folyómedri sziklaképződményből álló lelőhely.

• Magdeburg–Domfelsen.
  Nagy vöröshomokkő-sziklapad, más néven „Hungerfelsen”. Legalább négy helyen megjelölték rajta a 2018-as alacsony vízállást. A Greenpeace ugyanebben az évben külön követ helyezett el „Ha meglátsz, klímaválság van” jelentésű felirattal.

• Bleckede.
  A kompkikötő közelében található kő felirata nagyjából így fordítható: „Ha ez a kő ismét víz alá kerül, színesebb lesz az élet.”

Rajna

• Worms–Rheindürkheim – több kő.
  A legrégebbi felirat „ANO 1857”. Ugyanezen a kövön szerepel a „Hungerjahr 1947” – „1947-es éhínséges év”, valamint 1959 és 1963. Külön kövek őrzik a 2003-as és 2009-es alacsony vízállást is. Az 1947-es felirat a háború utáni élelmiszer- és tüzelőhiányra emlékeztet. Worms városának ismertetője

• Leverkusen, a Wupper torkolatától délre – több kő.
  A biztosan megtalált köveken 1959, 2003 és más újabb jelzések vannak. A hagyomány egy „Ha meglátsz, sírni fogsz” feliratú kőről is tud, de ezt egyelőre nem sikerült újra azonosítani. WDR, 2026-os leletek

• Remagen–Kripp.
  Nagy folyómedri szikla, amelyet „éhségsziklának” neveznek; 2018-ban, 2022-ben és később ismét előbukkant.

• Schaffhausen.
  Már 1898-ban beszámoltak olyan rajnafenéki kövekről, amelyek csak ritka alacsony víznél váltak láthatóvá, és minden előbukkanáskor új jelzést véstek rájuk. Mai állapotuk nem tisztázott.

Duna

• Budapest – Ínség-szikla.
  A Gellért-hegy lábánál, a Szabadság híd közelében található. Körülbelül 95 centiméteres budapesti vízállás alatt válik láthatóvá. Nincs rajta történelmi évszámsor, ezért szigorúan véve nem ugyanolyan, mint a děčíni feliratos kő, de funkciója és elnevezése miatt az éhségkövek közé szokták sorolni. A hagyomány szerint előbukkanása a malmok leállását, hajózási nehézséget és áruhiányt jelezte. Budapesti ismertető

• Pfelling, Bajorország.
  Egy természetes dunai szikla, amelyet a 2018-as rendkívüli alacsony víz idején „éhségkővé” avattak: belevésték a 2018-as évszámot. Tehát maga a szikla régi, a jelölés modern.

Weser

• Hajen.
  A bal part közelében fekvő, víz által lekerekített vöröshomokkő-tömb. A helyi hagyomány őrizte meg éhségkőként.

• Würgassen.
  Körülbelül 3 köbméteres kő. Nagyon gazdag évszámsora van: 1800, 1840, 1842, 1847, 1850, 1857, 1858, 1859, 1865, 1874, 1876, 1881, 1911, 1922, 1934 és 1959.

Mosel

• Traben-Trarbach–Litzig.
  Palakőből álló éhségkő a bal partnál. Érdekes helyi szokás kapcsolódott hozzá: amikor előbukkant, borospalackokat ástak el mellette, amelyeket a következő rendkívüli alacsony víznél bontottak ki. A Mosel duzzasztása óta már nem jelenik meg.

• Schweich fölötti folyószakasz.
  Egy 1921-es beszámoló két kupola alakú szikláról tudósított, amelyek állítólag 1800 óta nem kerültek a felszínre. Jelenlegi állapotuk bizonytalan.

Neckar, Fulda, Mur és Spreewald – történelmi említések

• Zwingenberg, Neckar.
  Egy 1857-es újságcikk egy olyan kőről számolt be, amelyen nyolc aszályos év jelzése volt; a legrégebbiek állítólag 1590 és 1766. Nem egyértelmű, hogy a kő ma is megvan-e.

• Fulda.
  19. századi források általánosságban említenek éhségköveket a folyóban, de pontos, ma azonosítható helyet nem adnak meg.

• Graz, Mur.
  Egy 1925-ös beszámoló szerint három éhségkő feküdt a városi folyószakaszon, 16–17. századi feliratokkal. Mai helyzetük nem ismert.

• Trebatsch, Spreewald.
  1904-ben írtak egy állítólag 1417-es feliratú kőről. A szöveg jelentése: „Ha ezt a követ újra meglátjátok, sírni fogtok; ilyen sekély volt a víz 1417-ben.”

• Jessern, Schwielochsee.
  Egy másik 1904-es híradás szerint itt is volt „Ha meglátsz, sírni fogsz” feliratú éhségkő. Fennmaradása bizonytalan.

Szlovénia

• Dráva, Maribor-sziget környéke.
  Az ismert kő az 1834-es szárazság évszámát viselte. 1921-ben ismét előbukkant, és akkor felmerült, hogy az új évszámot is rávésik.

• Száva, Zidani Most.
  Szintén 1834-es jelzésű kőről tudunk, amely 1921-ben újra láthatóvá vált.

Tavak és víztározók

• Hirschler Teich, Clausthal-Zellerfeld.
  A tófenéken 10–12 éhségkő található. A legrégebbit 1767-ben helyezték el „Wassermangel” – „vízhiány” felirattal. Itt a vízhiány miatt a bányák szivattyúi nem működtek megfelelően, a bányászok elveszítették munkájukat, és valódi éhínség alakult ki. Hirschler Teich története

• Mündesee, Angermünde.
  A tó közepén, egy homokpadon fekvő nagy vándorkő. Feliratáról nem tudunk; akkor válik láthatóvá, amikor a vízhiány már rossz termést jelzett. Angermünde turisztikai oldal

• Einfelder See, Mühbrook.
  Az első követ 1934-ben helyezték el, majd 1959-ben, 1973-ban és 2018-ban újabb kövek követték. Ezek már tudatosan elhelyezett vízállási emlékkövek.

Modern, jelképes éhségkövek

• Wageningen, Hollandia.
  2022-ben az Extinction Rebellion helyezett el egy „Climate justice 2022” feliratú „éhség–klímakövet”. Nem történelmi lelet.

• Coswig, Meißen, Strehla, Drezda és Magdeburg új kövei.
  Ezeket 2018–2026 között helyezték el vagy jelölték meg. Történelmileg nem régi tárgyak, de ugyanazt a funkciót folytatják: rögzítik, hogy egy adott évben meddig süllyedt a víz.

Összességében tehát nem húsz-harminc éhségkőről beszélünk, hanem bizonyosan jóval több mint száz egyedi objektumról. A döntő többségük az Elba cseh–német szakaszán található. A Rajna, Weser, Mosel, Duna és más vizek kövei jóval ritkábbak, sokat pedig folyószabályozással elpusztítottak, áthelyeztek vagy tartósan víz alá süllyesztettek.

A děčíni kő történelmileg és tudományosan értékesebb, mert az adatsora 1536-ig, biztosan olvasható formában 1616-ig nyúlik vissza.

A kutatók szerint az éhségkövek jelzései helyben meglepően pontosak lehetnek – gyakran néhány centiméteren belül egyeznek a műszeres adatokkal –, de más folyók és más korszakok összehasonlítására nem alkalmasak közvetlenül. Az elbai éhségkövek tudományos ellenőrzése

Az objektív rangsor: az Elba tíz legalacsonyabb vízhozama

A drezdai mérőállomás 1806 óta vezetett adatai alapján a tíz legalacsonyabb napi vízhozam:

1. 1954. január 9. – 22 m³/s.
   Jég által befolyásolt téli kisvíz, tehát nem klasszikus nyári aszály.

2. 1934. június 27. – 31 m³/s.
   A pirna–oberpostai kövön is szerepel.

3. 1947. augusztus 12. – 36 m³/s.
   Pirna, Děčín, Drezda és a Rajna menti Worms kövei is őrzik 1947-et.

4. 1952. augusztus 15. – 36 m³/s.
   Megtalálható a pirnai kövön és Königsteinnél is.

5. 1933. december 15. – 38 m³/s.
   Szintén jég által befolyásolt téli esemény.

6. 1935. július 21. – 42 m³/s.
   Nagyon alacsony nyári vízhozam, de kevés biztos kőjelzés maradt róla.

7. 1904. augusztus 25. – 45 m³/s.
   Az egyik leggyakrabban megörökített év: Pirna, Děčín–Těchlovice, Dolní Žleb és Drezda–Pillnitz kövein is megtalálható.

8. 1908. december 30. – 46 m³/s.
   Téli kisvíz; nem tartozik a klasszikus nyári aszályok közé.

9. 1933. január 26. – 50 m³/s.
   Az 1932-es vízügyi évhez tartozó téli minimum.

10. 1874. február 15. – 50,8 m³/s.
    Az 1873-as vízügyi évhez tartozik; Pirnán az 1873-as jelzés, más helyeken 1874 jelenik meg.

Ez tehát pontos kisvízi rangsor, de nem azonos a tíz legnagyobb meteorológiai vagy mezőgazdasági szárazsággal. Az adatokat közlő tanulmány maga is külön figyelmeztet a medermélyítés és a folyószabályozás hatására. Az Elba kisvízi adatai és éhségkövei

Óvatos „top 10” az éhségköveken is megörökített szárazságokból

Ha nem csak egyetlen napi vízhozamot, hanem a szárazság időtartamát, területi kiterjedését, történelmi következményeit és a kőjelzéseket együtt nézzük, akkor szerintem ez a legvédhetőbb sorrend. A 4–10. helyek azonban könnyen felcserélhetők.

1. 1615–1616 – Děčín és a régi pirnai jelzések

A német történeti aszályrekonstrukció 1615-öt, az elbai és cseh források 1616-ot emelik ki. Ez nem feltétlenül ellentmondás: az elhúzódó aszály és az abból kialakuló folyami minimum átnyúlhatott a következő évre.

A děčíni 1616-os jelzés az egyik legalacsonyabban fekvő régi bevésés, és a kutatók szerint a 16–17. századi minimumok elérték vagy alulmúlták az 1842-es, 1868-as és 1874-es kritikus szinteket.

2. 1921 – Děčín és a Těchlovice környéki kövek

A modern kutatás szerint 1921 volt a 20. század kezdete óta Európa egyik legsúlyosabb, legtartósabb és legnagyobb területre kiterjedő aszálya. Nem feltétlenül egyetlen évszak volt mindenhol rekord, hanem a csapadékhiány rendkívüli tartóssága tette különlegessé. Az 1921-es európai aszály vizsgálata

3. 1947 – Pirna, Děčín, Drezda és Worms

Az európai mérések alapján 1947 volt a legszárazabb nyári félév a vizsgált modern időszakban. Az Elba drezdai vízhozama 36 m³/s-ig csökkent.

Különösen súlyos volt, mert összekapcsolódott a második világháború utáni élelmiszer-, szén- és közlekedési válsággal. A wormsi kövön ezért nem egyszerűen „1947”, hanem „Hungerjahr 1947” – „1947, az éhség éve” olvasható.

4. 2018–2019 – Pirna, Drezda, Magdeburg és más modern jelzések

A két egymást követő közép-európai aszály együttesen a műszeres és rekonstruált adatok szerint példátlan volt az előző mintegy 250 évben. Nem feltétlenül az egyszeri legalacsonyabb elbai vízhozamot okozta – a Moldva víztározói már támogatták az Elba vízellátását –, hanem a hossza, a nagy területi kiterjedése és a talaj, erdők, valamint felszín alatti vizek tartós kiszáradása volt rendkívüli. 2018–2019 közép-európai aszály

5. 2003 – Pirna, Königstein, Pillnitz és más elbai kövek

A modern európai rangsorokban 2003 a legszárazabb nyári félévek között szerepel. A rendkívüli hőség erősen fokozta a párolgást, ezért a csapadékhiánynál súlyosabb mezőgazdasági és ökológiai következményeket okozott.

6. 1842 – Děčín, Pirna, Dolní Žleb és Würgassen

Az 1842-es aszály egész Európa jelentős részét érintette. Számos forrás kiszáradt, a hajózás leállt, és súlyos termésproblémák alakultak ki.

Azért is különösen fontos, mert a 19. századi vízügyi bizottságok ezt használták viszonyítási alapként a régebbi éhségkőjelzések felméréséhez. Děčínben az 1616-os minimum csak körülbelül 11 centiméterrel különbözött az 1842-estől.

7. 1934 – Pirna és Děčín

A drezdai adatsor második legalacsonyabb vízhozama: mindössze 31 m³/s. Tisztán az Elba hidrológiai állapota alapján akár a lista első három helyének egyikére is kerülhetne.

Azért teszem csak a hetedik helyre, mert európai kiterjedését és társadalmi hatását tekintve kevésbé volt kiemelkedő, mint 1921, 1947 vagy 2018.

8. 1911 – Pirna, Těchlovice és Würgassen

Egy európai összehasonlítás szerint 1911 bekerült az öt legszárazabb nyári félév közé 1947, 2018, 2003 és 1921 mellett. Több folyón is megjelenik a kövek évszámai között. Az öt legszárazabb európai nyári félév vizsgálata

9. 1892–1893 – Děčín–Těchlovice, Dolní Žleb és Drezda

A szárazság 1892-ben kezdődött, de több helyen az 1893-as folyami minimumot vésték fel. Ezért találkozunk mindkét évszámmal.

A drezdai mérésben az 1892-es vízügyi év minimuma 1893. január 2-án következett be, 55 m³/s vízhozammal. Ez jól mutatja, miért csúszhat egy évvel a meteorológiai aszály és a kőre kerülő évszám.

10. 1904 – szinte az egész cseh–szász Elba-szakasz

Hidrológiai szempontból különösen fontos: Drezdánál 45 m³/s-ig csökkent a vízhozam. Az évszám az egyik leggyakrabban előforduló jelzés:

• Děčín és Těchlovice;

• Dolní Žleb;

• Pirna–Oberposta;

• Drezda–Pillnitz;

• további kisebb kövek.

A legnagyobb meglepetés: az 1540-es megaszárazság hiányzik

Ha egész Európa történetének legnagyobb szárazságát keressük, 1540 az első számú jelölt. Csaknem egész éven át tartott, kutak és kisebb folyók száradtak ki, a Rajna és az Elba vízhozama rendkívül alacsony lehetett, nagy területeken terméskiesés és tűzvészek következtek be.

Mégsem ismerünk biztosan fennmaradt 1540-es elbai kőjelzést. A kutatók külön megjegyzik, hogy az 1540-es, 1590-es és 1761-es rendkívüli események hiányoznak a ma ismert kősorozatból. Lehet, hogy:

• soha nem vésték fel őket;

• lekoptak;

• a követ elvitte vagy elfedte a folyó;

• a folyószabályozás során megsemmisítették.

Ez bizonyítja legjobban, hogy az éhségkövek nem a legnagyobb szárazságok teljes rangsorát, hanem egy töredékesen fennmaradt folyami naplót alkotnak. Németországi aszályrekonstrukció 1500-tól