Az 1877–78-as El Niño egy többéves globális aszály- és éhínségkatasztrófa egyik fő klimatikus motorja volt, nem az egyetlen oka.
A legfontosabbak:
Globális éhínség
A 1875–78 közötti „Great Drought” Ázsiában, Brazíliában és Afrikában egyszerre okozott többéves aszályokat és terméskieséseket; egy 2018-as Journal of Climate tanulmány szerint a kapcsolódó „Global Famine” halálozása meghaladta az 50 milliót. (repository.library.noaa.gov)
Monsoon Asia volt a legsúlyosabb zóna
A tanulmány szerint a „Monsoon Asia” régió élte át az elmúlt 800 év egyik legintenzívebb és legkiterjedtebb aszályát. (repository.library.noaa.gov)
India
A monszun gyengesége, terméskiesés, élelmiszerár-robbanás, éhínség és járványok sújtották Dél- és Nyugat-Indiát; több milliós halálozásról beszélnek a történeti összegzések. A Columbia Climate School 30–60 milliós globális halálozási sávot említ a teljes 1876–78-as éhínségkomplexumra. (news.climate.columbia.edu)
Észak-Kína
Az 1876–79-es észak-kínai éhínséget tartós aszály, terméskiesés, élelmiszerhiány és társadalmi összeomlás jellemezte; egyes tartományokban és megyékben extrém népességveszteségek voltak. (MDPI)
Északkelet-Brazília / Grande Seca
Az 1877–79-es brazil nagy aszály a sertão régióban tömeges terméskiesést, éhínséget és migrációt okozott; a Wageningeni Egyetem projektoldala kb. 500 000 halálesetet említ. (subsites.wur.nl)
Afrika, Ausztrália, Egyiptom, Marokkó, USA egyes részei
A szárazság nem korlátozódott Indiára, Kínára és Brazíliára: rekonstrukciók szerint Egyiptomban, Marokkóban, Ausztráliában, valamint Észak-Amerika délnyugati és keleti részein is száraz viszonyok jelentkeztek. (science.fas.columbia.edu)
USA: sárgaláz-járvány lehetséges kapcsolata
A USGS/BAMS tanulmány szerint az 1878-as déli USA-beli sárgalázjárvány súlyosságához az 1877–78-as El Niño okozta rendkívüli éghajlati anomáliák is hozzájárulhattak. (USGS)
A klimatikus „recept” különösen durva volt:
1870–76 között hűvös trópusi csendes-óceáni állapotok, majd rekordközeli/rekord El Niño 1877–78-ban, közben rekorderős Indiai-óceáni dipólus 1877-ben, és rekordmeleg Észak-Atlanti-óceán 1878-ban. A 2018-as tanulmány szerint a legtöbb régió aszályát főleg a trópusi csendes-óceáni viszonyok hajtották, de az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán szélsőségei ráerősítettek Ausztrália, Brazília, Észak- és Délkelet-Afrika szárazságára. (repository.library.noaa.gov)
Az is érdekes, hogy a „legerősebb El Niño volt-e?” kérdés nem teljesen egyszerű. A NOAA-repozitóriumban szereplő 2020-as Journal of Climate cikk szerint az ERSSTv5 standard rekonstrukció 3,5 °C-os Niño-3 csúcsot ad 1877–78-ra, ami erősebb lenne az 1982–83, 1997–98 és 2015–16 eseményeknél; viszont az adathiány miatt az esemény bizonytalansága sokkal nagyobb. A szerzők korrigált becslése 2,8 °C körüli, ami erős és statisztikailag szignifikáns, de a nagy modern El Niñókkal való pontos rangsor nem teljesen biztos. (repository.library.noaa.gov)
A lényeg: igen, az 1877–78-as El Niño a modern megfigyelési időszak egyik legnagyobb ENSO-eseménye volt, és egy „tökéletes viharral” együtt több kontinensen aszályt, terméskiesést, éhínséget, migrációt és járványokat váltott ki vagy erősített fel. A katasztrófa emberi léptékét viszont nem csak az időjárás magyarázza: a gyarmati/kormányzati döntések, rossz segélyezés, piacok, infrastruktúrahiány és társadalmi sérülékenység döntötte el, hogy az aszályból tömeges halálozás lett. Columbia összefoglalója is kiemeli, hogy az El Niño mellett más óceáni szélsőségek és társadalmi tényezők együtt okozták a tragédiát. (news.climate.columbia.edu)
https://index.hu/kulfold/2026/05/15/hoseg-aszaly-idojaras-el-nino-melegrekord/